Orbán Győző Hatvanpusztáról: jövőre indul a gazdálkodás, de van medence, könyvtár, vendégház és szociális helyiségek is

Orbán Viktor rendre azzal hárítja el a Hatvanpusztára vonatkozó kérdéseket, hogy az apja gazdasága, ezért a részletekről Orbán Győzőt kell kérdezni. Ez most a Borsnak sikerült, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy Hadházy Ákos közölte: birtokában van a hatvanpusztai épületegyüttes tervrajza, és azt hamarosan nyilvánosságra is hozza. Az utóbbi napokban már több képet, például egy kandallóról készültet is megmutatott Hadházy az általa luxuskastélynak nevezett Hatvanpusztáról.

Az interjú erősen indul. A főszerkesztő, Ómolnár Miklós azon kérdésére, hogy miért épp nekik (a kormányzati médiakonglomerátum KESMA-hoz tartozó) Borsnak ad interjút, Orbán Győző azt válaszolta:

„A fiam azt tanácsolta, hogy külföldről fizetett újságíróknak és lapjaiknak ne adjak interjút. Azok csak propagandára használnák. Maguk magyarok, nem?”

Ez már egy jóval bővebb válasz, mint amivel a 444-et tisztelte meg a miniszterelnök apja.

Orbán Győző aztán rövid történeti áttekintéssel kezd, elmondja, hogy Hatvanpuszta kostelep volt a Habsburgok idején, majd 1945 után az állami gazdaság telephelye lett. „Apám is, és én is dolgoztunk ott, sőt, a fiam is, nyári diákmunkában” – meséli Orbán Győző, a cikkből kiderül, bizony, hogy a miniszterelnök volt diákmunkás Hatvanpusztán. A rendszerváltás után viszont tönkrement a hely, ami annyira elszomorította a miniszterelnök apját, hogy megvásárolta és helyrehozta.

De mi lesz ott? Először földeket vásárolt a környéken, hogy legyen alapja a gazdaságnak, és az ősz végére már elkészülhet a gazdasági központ, és jövőre már beindulhat a gazdálkodás – mondta Orbán.

Hogy miként zajlott az építkezés Hatvanpusztán, itt mutattuk be.

Aztán sorolni kezdi, mi látható kívülről: portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep.

Valóban lesz könyvtár, „itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból”. Továbbá „lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna”. Csináltatott „gyerekmedencét” Orbán a 7 dédunokának,

de vannak szociális helyiségek, vendégház („ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen”), valamint munkáslakás, raktárak, pincék, garázsok. Épült egy műhelyház a termények feldolgozására, gépszín szerelőaknával, valamint aszaló és pálinkafőző is: „minden, amire egy igazi gazdálkodónak szüksége lehet”.

Minderre pedig a gánti kőbánya nyereségéből futotta: „Tisztességesen gazdálkodtunk, nálunk nincs és nem is volt soha semmiféle »visszaosztás«”, és azt is hozzáteszi Orbán Győző, hogy sosem indult közbeszerzésen. Ez utóbbi formailag igaz is, ám valahogyan az ő cége sokkal többet fial, mint a konkurenciája. Amire az lehet a magyarázat, hogy az állami építkezésekhez – a közbeszerzéseken nyertes vállalkozók, például Mészáros Lőrinc – tőle rendelnek építési alapanyagot.