„Igenis lehetünk egyszerre zsidó- és palesztinpártiak” – írja kétszáz magyar zsidó művész és értelmiségi

„Mi, magyar zsidó emberek, e levél aláírói, szolidaritásunkat fejezzük ki az izraeli-palesztin konfliktus minden érintettjével: az október 7-i támadás zsidó áldozataival és a Gázában ártatlanul elhunyt palesztin áldozatokkal éppúgy, mint a jelenleg is szenvedő zsidó túszokkal és gázai lakosokkal.”

Ezzel kezdődik a nyílt levél, amelyet rabbik és holokauszttúlélők mellett több mint 200 értelmiségi és művész írt alá, többek között Dr. Máté Gábor orvos és Karsai László történész, Fliegauf Bence rendező és Závada Péter költő, Dés László zeneszerző és Székely Kriszta rendező, Steiner Kristóf médiaszemélyiség és Király Júlia közgazdász. „Sokfajta módon kötődünk zsidó gyökereinkhez. Vannak köztünk ateisták, keresztények és vallástartó zsidók is. Vannak jelenleg is zsidó közösségekben dolgozók, és vannak olyanok is, akiket már csak halvány családi szálak, például felmenői Holokauszttal kapcsolatos szenvedései kötnek a magyar zsidósághoz. Szeretjük Magyarországot, és a magyar zsidó hagyományt” – írják.

Azért szólalnak meg most, mert véleményük szerint „a jelenlegi izraeli kormány és a magyarországi közbeszédben meghatározó hangú hazai zsidó szervezetek, véleményformálók egyoldalú, szélsőséges megnyilvánulásai nem képviselik a véleményünket. Azért kérünk szót, hogy kifejezzük: ezek a meghatározó szereplők nem a mi nevünkben cselekednek, nem a mi nevünkben beszélnek. De mi is itt vagyunk.”

Nem tesznek egyenlőségjelet a két oldal között, de arra figyelmeztetnek, hogy nem lehet letagadni egyik fél bűneit és szenvedéseit sem. „Látjuk az izraeli családokat, akik lassan két éve várják túszként elhurcolt szeretteik hazatérését. Látjuk a gázai százezreket, akik hónapok brutális pusztítása után már egy tudatos kiéheztetéstől is szenvednek. Tudjuk, hogy minden oldalon emberek élnek, akik ugyanarra vágynak: biztonságra, szabadságra, méltóságra.”

Az aláírók aggódva figyelik, hogy itthon „betiltják a tűzszünetért és békéért kiálló tüntetéseket. Hogy semmibe veszik a legnagyobb nemzetközi jogvédő szervezetek szakmai véleményét. Hogy folyamatosan támadják az ezeket közlő független magyar sajtót. Hogy Netanjahu meghívásáért Magyarország még a Nemzetközi Büntetőbíróságból is kilépett. Hogy alig van itthon olyan platform vagy intézmény, amelyik fel merné vállalni a témával kapcsolatos vitákat és árnyalt eszmecserét. Sőt, az utóbbi hónapokban aktívan mondják vissza olyan zsidó szereplők meghívásait, akik nem a szélsőséges izraeli kormány álláspontját képviselik. Ez így nem mehet tovább.”

„A mindenkori izraeli kormány cselekedeteit kritizálni nem egyenlő az antiszemitizmussal – hanem demokratikus érték és érdek” – írják a jórészt Magyarországon, de részben Izraelben élő aláírók. „Netanjahu nem egyenlő a világ, sőt még Izrael zsidóságával sem. A Hamasz nem egyenlő a palesztin emberekkel. Igenis lehetünk egyszerre zsidó- és palesztinpártiak.”

„A magyar zsidó történelemből tudjuk, hogy mi a hallgatás ára. Ezért mi nem hallgatunk. Felszólalunk a békéért, az igazságosságért, az izraeliek és palesztinok emberi jogaiért”

– írják, és arra kérik zsidó és nem zsidó magyar honfitársaikat, hogy ha hisznek abban, hogy minden élet egyformán értékes, csatlakozzanak aláírásukkal ehhez a levélhez.

Júniusban 137 értelmiségi és művész petícióban tiltakozott az Izrael-ellenes és palesztinpárti Kneecap szigetes fellépése ellen, néhányan mindkét kiálláshoz a nevüket adták.