Idén már 4696 milliárddal nőtt a költségvetés adóssága, az uniós pénzek gyakorlatilag teljesen elapadtak
A Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai szerint idén július végén 60 174,9 milliárd forint volt a központi költségvetés adóssága, ami 4695,9 milliárddal, vagyis 8,4 százalékkal több a tavaly év végi állapotnál. A növekedés hátterében főként az áll, hogy valahonnan finanszírozni kell a költségvetés tetemesre hízott, 2787 milliárd forintos hiányát. Ez az elmúlt 5 év legnagyobb hiánya, miközben Nagy Mártonék azzal kommentálták az első közléskor az adatot, hogy rendezettek az ország pénzügyei. Ehhez képest jelenleg úgy tűnik: annyira állnak stabil lábakon, hogy még a koronavírus-járvánnyal komolyan megterhelt 2020-ban is bő 600 milliárddal jobban állt ilyenkor a költségvetés.
A helyzet ugyanakkor lehetne még rosszabb is. Ha az állam nem tudott volna a cégein az elmúlt két hónapban beszedni összesen 400 milliárd forintot osztalék címén, abszolút rekordhiány gyűlt volna össze július végére: több mint 3100 milliárd forint.
Egy gondolat erejéig érdemes visszatérni az adósságállományra, aggasztó ugyanis a devizaadósság alakulása. A központi költségvetésen belül tavaly év végén a teljes állomány 29,7 százaléka volt devizában, ami július végére 31,4 százalékra emelkedett annak eredményeként, hogy a devizaadósság idén 2343 milliárd forinttal nőtt. Márpedig a kormány korábban makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy 30 százaléknál nem lehet több a devizarész az adósságon belül. Most jó esély mutatkozik arra, hogy idén ezt a saját maguk által meghúzott vörös vonalat is átlépik.
A magas költségvetési hiányt – ezáltal az adósság növekedését – nagyban elősegíti a borzalmas kamategyenleg. Egyszerűbben fogalmazva az a brutális kamatfizetési kötelezettség, ami az államkasszát terheli. A kamategyenleg július végén 2524 milliárd forint volt, vagyis az adósság idei növekedésének több mint felét, 53 százalékát ez generálta. A kamategyenleg abból ered, hogy a 202 milliárd forintnyi kamatbevétellel szemben hét hónap alatt 2726 milliárd forintot kellett kamatokra kifizetnie a kormánynak. Utóbbi az idei éves előirányzat 71 százaléka, és közel 510 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban volt.
Bár a bevételek nagyjából rendben érkeznek a költségvetésbe, nincs olyan nagy elmaradás, mint ami tavaly látszódott az áfasoron, mégis rogyadozik az államkassza. A kiadásokat ugyanis nem igazán tudja tartani a kormány, és itt nem csak a kamatkiadásokra kell gondolni. Július végére a kormány már a teljes idei előirányzatot elköltötte az állami beruházásokra, ennek oka a magyarázat szerint az állami közútfejlesztési beruházások előrehaladásában rejlik. Az állami ingatlanokkal összefüggő kiadások az előirányzat majdnem 90 százalékát elvitték, amit az állami vagyonra akart költeni a kormány 2025-ben.
Fentebb ugyanakkor nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy „nagyjából” rendben van a költségvetés bevételi oldala. Egy előirányzat ugyanis megnehezíti a gazdálkodást: az uniós pénzek hiánya. Míg tavaly még valamicskét csepegtetett Brüsszel a magyar államkasszába, az idei évben gyakorlatilag teljesen elapadt a forrás. Csak júliusban alig több mint 5 milliárd forintot utalt az unió az országnak, így az első hét hónapban összesen 181 milliárd forint érkezett. Tavaly július végére még összejött 587 milliárd forint, így a visszaesés mértéke 70 százalékos.
