azkomgec logo
azkomgec.hu
azkomgec logo
azkomgec.hu

Régóta beszélnek róla, de soha nem merték megcsinálni a balatoni mesterséges szigeteket

6 megtekintés
444

  • Olyan régóta beszélnek róla, és olyan sokszor olyan lendülettel, hogy csoda: nem épültek még szigetek a Balatonba.
  • A hatvanas években a keményvalutával rendelkező nyugatiakat céloztuk volna meg.
  • A rendszerváltáskor hongkongiak érdeklődtek.
  • A kétezres évek elején maga az Ötvös Csöpit alakító Bujtor István karolta fel az ötletet, amiben még Demján Sándor is látott fantáziát.
  • A NER milliárdosai inkább ne is olvassák tovább ezt a cikket, mert – ahogy egy vízügyi szakember fogalmazott – hagyni kell a Balatont úgy, ahogy van.

A Balatonnak már a látványa is gyönyörűség, szinte betelni sem lehet vele. És időről időre vannak olyanok, akik nem is akarnak vele betelni, bele szeretnének nyúlni, nyomot akarnak hagyni.

Sajnos sokaknak sikerül is, elég csak megnézni a tópartot elcsúfító építkezéseket. Ez azonban nem elég, rendszereken átívelően megjelennek olyanok, akik például szigeteket szeretnének építeni a Balatonba.

Egy mesterséges sziget amúgy már van is a tóban, de egyáltalán nem feltűnő, mert a balatonföldvári kikötő mólói védik, és még egy kis híd is összeköti a szárazfölddel. Születése izgalmas, mert mintául szolgált a későbbi, ennél jóval elrugaszkodottabb mesterségessziget-terveknek.

A balatonföldvári Galamb-sziget a kikötő mélyítéséből származó iszapnak köszönheti létét, a térképeken 1905 óta ábrázolják. És így jöttek volna létre a kádárista és a rendszerváltás utáni balatoni mesterségesszigetek is, bár azok sokkal merészebbek és láthatóbbak lettek volna a Galamb-szigetnél.

Témánk szempontjából a Galamb-sziget további tanulságul is szolgál. A Somogyi Néplap 1960-ban arról írt, hogy nagyon klassz ez a Galamb-sziget, szép a kilátás Tihanyra, a sziget közepén azonban van egy lerobbant, használaton kívüli vendéglő, a halászkert. „Ennek emlékét őrzi az egyik helyiségben levő söntéspult, amelyet láthatóan azért hagyták itt, mert már nem lehetett használni. A »látogatók« minden ép alkatrészt leszereltek róla. Lassan a fehér csempék is elfogynak a falakról, jó részüket lefeszegették, elhordták. Valószínű, hogy az ajtó- és ablaktokok, sőt lehet, hogy az ajtók és ablakok is hasonlóan tűntek el. A mellékhelyiségeket ugyanez a sors érte.”

A cikk szerzője szerint gyorsan kellene tenni valamit, mielőtt az egész épületet elhordják, mert nagyon jó forgalmú kis vendéglőt lehetne itt csinálni. „Jó lenne, ha az Éttermi és Büfé Vállalat gondoskodnék az épület helyreállításáról és célszerű felhasználásáról. Vagy ha a szigettel más tervek vannak, akkor legalább az épület, illetve anyagának megóvásáról gondoskodjanak” – szólt a szigorú ukáz 1960-ból.

Nos, a szerző jól rátapintott a „más tervekre”. A szocialista együttműködés rendszere ugyanis egyfajta fejőstehénként tekintett a Balatonra. Az 1956 után konszolidálódó rezsim minél több nyugati, kemény valutával fizető vendéget akart idehozni. Olyannyira, hogy léteztek kvóták, bizonyos helyeken elsőbbséget élveztek a nyugati vendégek a csóró KGST-turistákkal és magyarokkal szemben.

A nyugatiaknak azonban luxus dukált, ők már nem feltétlen érték be az ötvenes évek végétől sebtiben létesített kempingekkel vagy motelekkel. A Galamb-szigetről 1964-re hiába szállították el a halászkert maradványait és létesített a helyi tanács békeparkot, a keményvalutára ácsingózó elvtársak a mesterséges szigetben meglátták a lehetőséget.

Somogyi Jenő, a Pannonia Vállalat vezérigazgatója 1966 nyarán jelentette be: a Galamb-szigetre szórakoztató kombinátot terveznek. „Ebben cigányzenés vacsorázóhelyet, kerti uzsonnázót és 300 személy befogadására alkalmas műsoros, éjszakai szórakozóhelyet nyitnak majd” – írta az 1966. június 22-i Népszava. A következő évben már kaszinóról szóltak a hírek, még tervpályázatot is kiírtak.

Somogyi, aki amúgy 1986-88 között a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is volt, úgy számolt, hogy 1968-ban, a balatonföldvári szállodasor kiépítésével párhuzamosan, megkezdik a Galamb-sziget beépítését is. Végül letettek a szállodasorról, és alighanem ennek köszönheti megmenekülését a Galamb-sziget is.

Helikopterrel a Hotel Szigetre

A beépíthető mesterséges sziget azonban ott motoszkált az agyakban.