Lavrov közölte, csak olyan biztonsági garanciákat támogatnak Ukrajnában, amit meg tudnak vétózni

A biztonsági garanciák, amelyeket Donald Trump és küldötte, Steve Witkoff állítólag kicsikart Oroszországtól, nem azok, aminek látszanak – írta a Financial Times moszkvai tudósítója Szergej Lavrov friss nyilatkozata után.

Az orosz külügyminiszter közölte, a Kreml álláspontja a 2022-es isztambuli jegyzőkönyv óta nem változott, vagyis Moszkva csak olyan biztonsági garanciákat fogad el Ukrajnában, ami vétójogot biztosít számára minden válaszlépésnél.

Ezzel szemben Witkoff pár napja arról beszélt, az oroszok belemennének a NATO 5. cikkelyéhez – vagyis a kölcsönös védelemhez hasonló biztonsági garanciákba, amiről a NATO-főtitkár szerint a hétfői washingtoni tárgyaláson beszéltek is. Witkoff ez alapján nevezte győzelemnek Trump és Putyin alaszkai tárgyalását. Trump is azt állította hétfőn, hogy Putyin kész elfogadni valamilyen garanciát Ukrajna számára.

Lavrov viszont azt mondja, „Oroszország egyetért azzal, hogy Ukrajna biztonsági garanciáit egyenlő alapon kell biztosítani, olyan országok részvételével, mint Kína, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország.”

A Moscow Times azt idézte Lavrovtól, hogy Oroszország nélkül tárgyalni a biztonsági garanciákról „semmibe vezető út”, és nem oldja meg a háború gyökereit. Közölte, Oroszország nem lép vissza a „jogszerű érdekeinek védelmétől”.

Az MTI jelentése szerint Lavrov úgy fogalmazott, Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek.

„Nem fog sikerülni. Már többször elmagyaráztuk, hogy Oroszország nem becsüli túl érdekeit, de törvényes érdekeinket határozottan és keményen fogjuk érvényesíteni."

A nyugati biztonsági garancia részletei egyelőre nem ismertek, azt néhány napon belül kidolgozzák.

Egyre homályosabb lehetőség a Putyin-Zelenszkij találkozó

Lavrov szerint Putyin mindig is kész volt személyesen találkozni Zelenszkijjel (bár májusban Putyin elutasította ezt az ajánlatot), és állítása szerint Putyin nem csak a tárgyalások folytatását javasolta hétfőn Trumpnak, hanem fontolóra vette, hogy emeljék magasabb szintre a tárgyalásokat.

„Bármilyen formátumra nyitottak vagyunk. De amikor a legmagasabb szintű találkozókról van szó, azokat minden szakaszban előre gondosan elő kell készíteni, hogy a csúcstalálkozók ne rontsák a helyzetet, hanem valódi lezárást hozzanak a tárgyalásoknak, amelyeket készek vagyunk folytatni.”

A BBC szerint Lavrov arról is beszélt, hogy a találkozót „fokozatosan” kell előkészíteni, „a szakértői szintről indulva, majd az összes szükséges lépésen átmenve.” Vagyis hiába mondta Putyin Trumpnak, hogy „nyitott” az Ukrajnával való közvetlen tárgyalásokra, Lavrov ezt az eleve homályos ígéretet is elkente.

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-képviselőhelyettese a BBC-nek azt mondta, hogy „senki sem utasította el” a közvetlen tárgyalások lehetőségét, „de nem szabad, hogy a találkozó csak a találkozó kedvéért legyen”.

Európa agresszív, befolyásolni akarják Trumpot

A Moscow Times szerint Lavrov bírálta azokat az európai vezetőket is, akik a héten Zelenszkij mellett látogattak el a Fehér Házba, és „ügyetlen kísérleteknek” nevezte erőfeszítéseiket, hogy befolyásolják Trumpot, és azzal vádolta őket, hogy nem tettek konstruktív javaslatokat. Szerinte „a Nyugat konfrontatív, a háború folytatására irányuló álláspontja nem talál megértést a jelenlegi amerikai kormányzatban”, amely törekszik a háború gyökereinek felszámolására.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ ennél jóval hosszabban idézi Lavrovtól az európai vezetők szapulását. Ott azt emelték ki címben, hogy Lavrov szerint Oroszország csak Európa „etikátlan erőfeszítéseit” látja, hogy az USA-t álláspontjának megváltoztatására kényszerítse.

Arról is beszélt, nem láttak semmilyen európai diplomáciai lépést, „eddig csak agresszív erőfeszítéseket láttunk a feszültség fokozására.” Szerinte Európa csak azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok továbbra is részt vegyen a folyamatban, és legalább fegyvereket biztosítson Ukrajnának.

(Nem csak Lavrov, de a magyar kormány is erősen kritizálja Európát, Szijjártó Péter külügyminiszter pár napja például arról posztolt, „mi, magyarok őszintén reméljük, hogy az (alaszkai) tárgyalás elvezet a békéhez, ugyanakkor reméljük, hogy ezúttal nem ismétlődik meg az, ami három és fél éve: akkor a nyugat-európaiak megfúrták az isztambuli békemegállapodást.”)

A BBC szerint Trump azt mondta, nem biztos, hogy Putyin megállapodást akar kötni, ez a következő hetekben derülhet ki.

Jójárt Krisztián Oroszország-szakértő a 444-nek arról beszélt, eljöhet az a pont, mikor Trump kiszáll a tárgyalásokból, ami Putyin számára a második legkedvezőbb forgatókönyv lenne, a lényeg, hogy ezért ne őket hibáztassák, hanem Európát és Ukrajnát. Jójárt szerint az oroz elnök az időhúzáson túl arra játszik, hogy megossza az Ukrajna mögötti szövetséget. Ehhez a kompromisszumként bedobott Donbasz átvétele tökéletes alap. Jójárt szerint az is látszik, hogy az Orbán-kormány üllő és kalapács közé szorult az oroszok és Trump között.