Ránk rohad az uszály, akkora az aszály

Április óta folyamatosan sújtja az aszály Európa területének és mediterrán partvidékének 52 százalékát, ami a legmagasabb júliusban regisztrált arányszám a megfigyelések 2012-es kezdete óta - közölte kedden az Európai Unió Aszálymegfigyelő Intézete (EDO). Ez 21 százalékos emelkedés a 2012-2024-es időszak átlagához képest.

Az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának részeként működő intézet a műholdas megfigyelések, valamint a csapadék, a talajnedvesség és a növényzet állapotát tükröző adatok alapján három aszályszintet különböztet meg: felügyeleti- és figyelmeztető szintet, illetve riasztást. A jelentés megállapítja, hogy az érintett régiókban az aszály az év eleje óta minden hónapban rekordokat döntött.

A régiók közül fokozottan aszály sújtotta területnek nevezi az elemzés Kelet-Európát és a Balkán félszigetet, ahol több országban is jelentősen nőtt a száraz talaj riasztási szintet elérő aránya: június és július adatait összevetve

• Magyarországon egy hónap alatt 9 százalékról 56 százalékra,
• Koszovóban 6-ról 43 százalékra,
• Bosznia-Hercegovinában pedig egyről 23 százalékra emelkedett az aszály sújtotta területek aránya.

A Balkánt a nyár eleje óta sújtó hőhullámokat rekordszámú tűzeset kísérte, amely több esetben is szabadtéri, és gyakran illegális hulladéklerakókban alakult ki, így a füstön kívül mérgező gázokat is kibocsátottak.

A jelentés kiemeli, hogy a Földközi-tengertől keletre fekvő Törökországot is tartós, március óta tartó aszály sújtja: az ország több mint 60 százalékát érinti, jelentősen megnövelve a bozóttüzek kitörésének az esélyét.

Az adatok szerint Franciaország területének 68 százalékát érintette az aszály júliusban, ami jelentős növekedést mutat a júniusban mért 44 százalékhoz képest; miközben az ország a történetének egyik legnagyobb erdőtüzét szenvedte el, amikor a déli Aude megyében 13 ezer hektárnyi növényzet égett le. Franciaországnak jelenleg egy újabb, immár a második nyári hőhullámmal kell szembenéznie.

Nagy-Britanniában ugyanakkor javult a helyzet júliusban az előző hónapokhoz képest, bár az ország területének több mint kétharmada vízhiányt tapasztal.

Közben melegrekordok

A július vége óta tartó hőhullám során Koszovóban - 42,4 Celsius-fokkal - megdőlt a hőségrekord, Szlovéniában pedig - 28 fokkal - a legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord.

Koszovóban a rekordhőséget július 25-én, a fővárostól, Pristinától 47 kilométerre nyugatra fekvő Klina városban jegyezték fel - közölte a balkáni ország hidrometeorológiai intézete. Az új rekord jelentősen meghaladja a korábbi, 40,8 Celsius-fokos hőmérsékletet, amelyet 1987-ben mértek. A feljegyzések kezdete óta az idei volt a legmelegebb július Koszovóban. A hidrometeorológiai intézet hangsúlyozza, hogy „nem elszigetelt jelenségről” van szó, hanem az éghajlat hosszú távú változásáról.

Egy másik balkáni országban, Szlovéniában a legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord dőlt meg hétfőn a tengerparti Koperben, ahol 24 óra alatt egyetlen pillanatra sem süllyedt 28 fok alá a hőmérséklet. A Környezetvédelmi Hivatal szerint az új rekord kereken egy fokkal haladja meg a korábbit. (MTI)