Zelenszkij népszerűsége féléves mélypontra esett, miután megpróbálta átalakítani a korrupcióüldözést

A közvélemény bizalma Volodimir Zelenszkij ukrán elnök iránt féléves mélypontra esett, miután a háború kitörése óta nem látott tiltakozások kezdődtek azzal kapcsolatban, hogy az elnök megpróbálta korlátozni a korrupcióellenes szervek hatalmát – közölte egy vezető kijevi közvélemény-kutató intézet.

A felmérést a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) készítette, és ez az első jelentős ukrán közvélemény-kutatás, ami felméri a lakosság hangulatát azóta, hogy Zelenszkij felháborodást váltott ki azzal, hogy a korrupcióellenes hatóságokat egy általa kiválasztott főügyész alá rendelte. Több ezer ukrán vonult az utcára Kijevben és más városokban a múlt hónap végén a gyorsított eljárásban elfogadott intézkedések ellen tiltakozva, aminek hatására Zelenszkij és a kormánypárt gyorsan visszakozott.

A KIIS július 22-én, a vitatott szavazás utáni napon kezdte a felmérését, ami szerint most a lakosság 58 százaléka bízik Zelenszkijben – ez visszaesést jelent a májusi 74 százalékos, 18 hónapos csúcshoz képest, illetve a február-márciusi 67 százalékhoz képest is.

A korrupcióellenes hatóságok elleni lépések különösen nagy elégedetlenséget váltottak ki, mivel a kritikusok szerint az intézkedéseket túl gyorsan és átláthatatlanul hozták meg. A korrupció elleni harc és a kormányzás javítása kulcsfontosságú feltétele annak, hogy az EU-csatlakozásra törekvő, hitelekre szoruló Ukrajna előreléphessen – sokak szerint ez létfontosságú lépés a jövőbeni orosz nyomásgyakorlás kivédéséhez.

Bár a mostani tüntetések jóval kisebbek voltak, egyesek összehasonlították őket a 2014-es Majdan-forradalommal, amikor a korrupcióval és önkényeskedéssel vádolt vezetőt a nyugatbarát irány reményében távolították el.

A KIIS felmérése szerint azok, akik nem bíznak Zelenszkijben, leggyakrabban a korrupciót (21 százalék) és a háború kezelését (20 százalék) nevezték meg fő okként. Az intézet szerint közvélemény bizalma már a tiltakozások előtt is csökkenő tendenciát mutatott, de a demonstrációk „kétségtelenül hatással voltak” a további csökkenésre. A KIIS adatai szerint Zelenszkij legalacsonyabb háborús bizalmi mutatója 52 százalék volt 2024 decemberében. A legutóbbi felmérés több mint 1000 válaszadó bevonásával készült Ukrajna kormányzati ellenőrzés alatt álló területein.

Egy megjegyzésben Anton Gruseckij, az intézet ügyvezető igazgatója azt írta, hogy Zelenszkij továbbra is „meglehetősen magas bizalmi szintet élvez”, de a fokozatos csökkenés intő jelként szolgálhat. „A tartósan csökkenő tendencia aggasztó jelzés, amely figyelmet és átgondolt döntéseket igényel a hatóságok részéről” – írta.

Zelenszkij, miután engedett a nyomásnak, és a múlt hónapban új törvényjavaslatot nyújtott be a vitatott intézkedések visszavonására, azt mondta, „tiszteletben tartja minden ukrán álláspontját”. De a Reutersnek néhány tüntető azt mondta, a botrány legalább részben megváltoztatta Zelenszkijről alkotott képüket, különösen mivel az elnöki hivatala ellen felmerült a vád, hogy a háborús helyzetet a hatalma koncentrálására használja fel. Viszont olyan is volt, aki úgy vélte, hogy a közfelháborodás bebizonyította: Ukrajna hagyományosan élénk civil társadalma még háború idején is mozgósítható. (Reuters)