A megtervezett éhínség
„E hét szerda délutánjáig Izrael 43 embert éheztetett halálra. A gázai háború végzetes, új szakaszába lépett” – írta pénteken megjelent megjelent cikkének címében az egyik legismertebb izraeli újság, a Háárec. A lap szerzője, Nir Hasson izraeli városokat érintő fiktív példák segítségével próbálta elképzelhetővé tenni azt az elképzelhetetlen állapotot, amikor az ott élők számára szinte semmiféle élelmiszer nem érhető el többé.
Gázában ugyanis sokak számára ez lett a mindennapi valóság: 2023 októbere, a Hamász által elkövetett terrortámadás óta a folyamatos izraeli offenzíva alatt álló palesztin területre messze nem jut be elegendő élelmiszer az ott élő több mint kétmillió ember számára. Az élelmiszerhelyzet a háború kezdete óta folyamatosan romlott, és a helyzet mostanra fokozódott odáig, hogy már éhínségről lehet beszélni. Azaz az emberek nem egyszerűen éhesek és alultápláltak, hanem egyre többen meg is halnak emiatt.
Múlt kedden az élelmiszer-biztonsági helyzetet világszerte monitorozó kezdeményezés, az Integrated Food Security Phase Classification (IPC) figyelmeztetést adott ki, hogy az éhínség legrosszabb elképzelhető forgatókönyve bontakozik ki éppen a Gázai övezetben, ahol az élelmiszerekhez, illetve más alapvető cikkekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés soha nem látott szintre zuhant.
Az IPC jelentése szerint az alultápláltság mértéke meredeken emelkedett július első felében, és több mint 20 ezer gyereket kellett kezelni akut alultápláltság tünetei miatt, míg több mint háromezren súlyosan alultápláltak voltak. Közben a kórházak az ötévesnél fiatalabb gyerekek körében az éhezéssel összefüggő halálozások gyors növekedését tapasztalták.
Gáza nem az egyetlen hely a bolygón, ahol éheznek az emberek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint idén nyáron világszerte mintegy 152 millió embert fenyeget az éhezés vagy az éhínség, többségük a Szubszaharai Afrika országaiban él. De mint arra sokan – például a történész Adam Tooze – felhívták a figyelmet, fontos különbség, hogy az érintett országok többségében jelenleg vagy polgárháború van, vagy anarchiaszerű állapotok uralkodnak, és épp az állam visszaszorulása okozhatja a válságot. Gázában nem ez a helyzet: itt egy gazdag, hatalma teljében lévő ország kormánya döntött úgy, hogy emberek millióinak ne jusson elegendő élelmiszer.
