Megjelentek a részletek a 3 százalékos kedvezményes lakáshitelről
A kormány nevében a Miniszterelnökség társadalmi egyeztetésre bocsátotta az első lakás megszerzésére irányuló, kedvezményes hitelt kínáló Otthon Start programról szóló rendelettervezetet, amiből minden fontosabb részletre fény derül (a tervezet, az indoklása és egyéb dokumentumok itt találhatók). A véleményeket július 29-ig várja a kormány. Orbán Viktor még július 2-án jelentette be, hogy kedvezményes hitellel szeretnék támogatni az első lakás megszerzését, ezzel a lehetőséggel pedig „bárki bárhol” élhet majd. Mutatom is a legfontosabb pontokat:
Ki veheti igénybe?
- Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az igénylés időpontjában, illetve a megelőző tíz évben a 15 millió forintnál kisebb értékkel rendelkező ingatlan(ok) tulajdonosa is igényelheti a 3 százalékos hitelt.
- Ugyanígy a kormány megengedi, hogy azok is élhessenek a kedvezményes hitellel, akik legfeljebb 50 százalékban tulajdonosai egy belterületi lakóingatlannak.
- Sőt, házastársak esetén elég, ha csak az egyik fél felel meg a feltételeknek.
- 2 év tb-jogviszonyt kell igazolni.
- Nincs köztartozás, ezt igazolni is kell.
- Nappali tagozatos hallgató is élhet vele.
- A külföldi, leigazolt tb-jogviszony is beszámítható.
Nem vehető igénybe a hitel, ha a kinézett vagy épp épülő ingatlan négyzetméterára meghaladja a 1,5 millió forintot. Összesen legfeljebb 50 millió forint vehető fel maximum 25 évre, 10 százalékos önerő mellett, az éves kamat mértéke legfeljebb 3 százalék. Ha előtörlesztésre kerülne sor, akkor legfeljebb 1 százalékos költséget lehet ilyenkor felszámítani. A megvásárolni vagy építeni tervezett lakás bekerülési/forgalmi értéke legfeljebb 100 millió forint lehet, egylakásos épületeknél maximum 150 millió forint. Az ingatlan vételára pedig legfeljebb 20 százalékkal térhet el a bankok által megállapított forgalmi értéktől.
Egyéb feltételek
- Igazolni kell, hogy az elmúlt 3 évből más állami lakáscélú támogatással kapcsolatban nincs végrehajtó határozat az államkincstár vagy kormányhivatal részéről.
- Igazolni kell, hogy a megvásárolt lakás eladója, vagy az építtető nem közeli hozzátartozó, cég esetében pedig nincs tulajdonrész. Magyarul, rokon nem építheti az ingatlant és nem lehet rokontól sem vásárolni.
- Természetesen az állam elidegenítési tilalmat és zálogjogot jegyez be a szóban forgó ingatlanra 5 évre, az ingatlan forgalmi értékének 20 százalékáig (az első, 1998-2002 közötti Orbán-kormány támogatott lakáshitelénél nem volt ilyen állami kikötés).
- Ezért nyilatkozni kell arról is, hogy az ingatlant be akarják-e jegyezni saját vagy többségi tulajdonban álló cég, egyéni vállalkozás székhelyeként.
- A bank a kölcsön igénylésével, folyósításával kapcsolatban legfeljebb 30 ezer forintot számolhat fel, de ebben nincs benne az értékbecslés és a helyszíni szemle díja.
- Otthon vásárlása esetén a szerződés megkötés előtt 180 napon belül, építésnél pedig a használatbavételi engedély kiállítása előtt lehet igényelni a hitelt. A banknak előbbi esetben 30, utóbbi esetben pedig 60 napja van az elbírálásra.
- Ha kiderül, hogy valaki jogosulatlanul vette fel a hitelt, akkor a visszafizetendő kamattámogatás mértéke a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék lesz.
- Akkor is vissza kell fizetni a kamattámogatást, ha az államot illető elidegenítési tilalom ideje alatt harmadik személynek adják át az otthon használatát, vagy eladják az ingatlant.
- Érdekesnek tűnik, hogy a tervezet nem írja elő a beköltözési kötelezettséget, csak azt, hogy a kiszemelt ingatlannak lakhatónak kell lennie.
A közzétett rendelettervezet mellett megjelent egy úgynevezett hatásvizsgálati lap, igaz, a hatásvizsgálatra Nagy Márton minisztériumában mindössze egyetlen napot szántak. Ebben igen érdekesnek tűnik, hogy az előterjesztők szerint az intézkedésnek nem lesz költségvetési hatása, miközben a rendelettervezet szerint (nem meglepő módon):
„A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam nevében a Kincstár a hitelintézet e rendelet szerinti közreműködésével a kölcsön futamidejére, de legfeljebb 25 évre kamattámogatást nyújt.”
