A Sziget a nyomás ellenére sem mondja le a Kneecap koncertjét

Megtartják a Szigeten a Kneecap-koncertet – jelentette be Kádár Tamás, a Sziget főszervezője, de ezzel aligha zárt le egy itthon is egyre hevesebbé váló vitát.

A Nagy-Britanniában elképesztően népszerű északír raptrió lett a Pussy Riot óta a legbotrányosabb együttes. A Kneecap kezdettől fogva épít a provokációra, sokak szerint mostanában túl messzire ment, és vezető brit politikusok is kikeltek az együttes ellen, miután a koncertjükön a Hamászt és a Hezbollahot éltették, illetve brit konzervatív képviselők halálát kívánták. A botrány után az együttes közleményt adott ki arról, hogy nem támogatják és sosem támogatták a Hamászt vagy a Hezbollahot. Ehhez képest az együttes a Hamász 2023. október 8-i mészárlásának másnapján, még az izraeli offenzíva előtt kiállt a „palesztinok küzdelme” mellett:

Liam Óg Ó hAnnaidh, az ír nyelven rappelő együttes egyik tagja (a művészneve Mo Chara) egy hónapja óvadék ellenében szabadult, miután terrorvád miatt kellett megjelennie egy londoni bíróságon: a 27 éves rapper ellen amiatt emeltek vádat, mert egy londoni koncerten a terrorszervezetként betiltott Hezbollah zászlóját mutatta fel.

A palesztinpárti, Izrael-ellenes üzeneteik után a legnagyobb német fesztiválokról kitiltották őket, és Keir Starmer brit kormányfő is azt mondta, hogy a Kneecapnek nem kellene fellépnie a Glastonbury Fesztiválon. Végül felléptek, és azt skandáltatták, hogy: „Fuck Keir Starmer!”

Eközben több előadó vagy a palesztinok pártját fogva, vagy a művészi szabadság mellett kiállva biztosította támogatásáról a Kneecapet. A héten a Massive Attack, Brian Eno, a Fontaines D.C. és a Kneecap bejelentettek egy új szövetséget azoknak a művészeknek a támogatására, akik felszólalnak Izrael gázai katonai offenzívája ellen, és akik „agresszív, zaklató kampányok” célpontjai lettek Izrael-párti aktivisták részéről.”

A Kneecap augusztusban fellép a Sziget fesztiválon is. A szervezők azt nyilatkozták, hogy a cancel culture és a kulturális bojkott nem megoldása a problémáknak. De a nyomás egyre nő rajtuk. Bóka János miniszter, a kormány antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős miniszterelnöki megbízottja a múlt héten előbb levélben kérte a szervezőket, hogy mondják vissza a felkérést, majd személyesen is tárgyalt az ügyben Kádár Tamással, a Sziget főszervezőjével.

Ezután a magyar liberális és zsidó értelmiség és a művészeti élet 137 ismert képviselője tiltakozott közös petícióban a Sziget szervezőinél a Kneecap tervezett fellépése ellen. Az aláírók között olyan nevek vannak, mint Koncz Zsuzsa, Groó Diana, Parti Nagy Lajos, Gálvölgyi János, Spiró György, Mundruczó Kornél, Nemes-Jeles László, Röhrig Géza, Garaczi László, Gárdos Péter, Erdély Mátyás, Kepes András, Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Fliegauf Bence, Szalóki Ági, Herendi Gábor, Presser Gábor vagy Geszti Péter. (Vicces mellékszál, hogy az aláírók között ott van Takaró Mihály is.)

A Szigetnek helyet adó Óbuda-Békásmegyer ellenzéki polgármestere, Kiss László közölte, hogy az önkormányzat támogatja a petíciót, és nem látja szívesen a zenekart a kerületben. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes pedig közölte, hogy ha a szervezők nem vonják vissza a Kneecap meghívását, akkor a táncosok nem lépnek fel a fesztiválon.

Függetlenül attól, hogy valódi politikai botrányról vagy csak a popzene/ifjúsági kultúra körüli tömeghisztériáról van-e szó – ami nem új sem a rajongók részéről (Beatlemania), sem a gyermekük mentális egészségéért aggódó, túlbuzgó vagy egyenesen fundamentalista szülők részéről (PMRC) –, a mostani ügy a Sziget fesztivál politikailag és gazdaságilag is nehéz helyzetbe került szervezőinek és tulajdonosainak csapdahelyzete miatt érdekes.

Az amerikai KKR magántőkealap tavaly kb. 610 milliárd forintért vásárolta meg az európai zenei fesztiválok (többek között a Sziget) mögött álló Superstruct Entertainmentet, aminek az USA-tól Európán át Ausztráliáig több mint 80 fesztiválja van, amiken évente 7 millióan vesznek részt.

A barcelonai Sónart, Európa egyik vezető elektronikus zenei fesztiválját májusban több mint 70 zenész és DJ kezdte bojkottálni a rendezvényt birtokló anyavállalatnak, a KKR-nek az illegálisan megszállt Ciszjordániában zajló lakásépítésekkel és más izraeli üzleti érdekeltségekkel való állítólagos kapcsolatai miatt. Az állítás alapja, hogy a KKR jelentős befektető a német Axel Springer médiavállalatban, ami hirdetéseket tett közzé a tulajdonában álló, izraeli Yad2 apróhirdetési oldalon a megszállt területeken zajló építkezésekhez.

Ha a Kneecap magyarországi fellépését visszamondják, az úgy jöhetne le, hogy a multi, amit már korábban is vádoltak túlzott Izrael-pártisággal, a nemzetközi körözés alatt álló Netanjahut vendégül látó szélsőjobboldali magyar kormány kérésére cancelelték a lázadó zenekart.

Az amúgy is döglődő magyar fesztiválpiacon (elvileg idén volt utoljára Kolorádó és Bánkitó is) a Sziget tavaly 3,8 milliárdos veszteséget hozott össze, úgyhogy az idei botrány biztosan nem hiányzott nekik.

Kádár Tamás a HVG-n bejelentette, hogy nem mondják vissza meghívást, többek között így érvelve:

„Ha lemondtuk volna a fellépést, az cenzúraként hatott volna, és megerősítette volna azt az érzést, hogy a palesztin szolidaritásnak nincs helye a nyilvánosságban, adott esetben egy újabb antiszemita hullámot elindítva. Ha megtartjuk (és megtartjuk), akkor pedig azok érzik elárulva magukat, akik szerint a Kneecap nem a békét, hanem az egyik oldalt képviseli – egy olyan konfliktusban, amely már így is elviselhetetlenül polarizált.

Hiszem, hogy a Sziget ebben az esetben csak a legmélyebb értékeire támaszkodhat. Semmilyen formában nem toleráljuk a gyűlöletbeszédet, és ez az antiszemitizmust is magában foglalja. Mindezt világosan jeleztük a zenekarnak is. Ugyanakkor továbbra is elkötelezettek vagyunk a szólásszabadság szelleme mellett, amely az elmúlt több mint 30 évben a Sziget egyik fundamentumát képezte.

A Kneecap fellépése egy üzenet is lett: a globalizált kultúra nem tudja, hogyan kezelje a világ igazságtalanságait, miközben teret ad a művészetnek. A közönség pedig nem tudja, hogyan legyen egyszerre szolidáris, érzékeny, és mégis nyitott.

És ezért nincs jó válasz.”