Mezőkeresztes az első település, amelyik él az önazonossági törvénnyel
Az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét Mezőkeresztes, ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal csak az önkormányzat élhet – írja a hvg.
A közel 3,5 ezer lakosú Mezőkeresztes önkormányzata már a helyi önazonosság védelméről szóló törvény július 1-jei hatályba lépése előtt megalkotta a saját rendeletét. Pedig a minisztérium csak kedden bocsátotta társadalmi vitára a törvényhez kapcsolódó rendelet tervezetét.
A lap szerint a sietség a népszámlálási adatok alapján nem tűnik indokoltnak, a település az elmúlt 20 évben elveszítette lakosságának közel 14 százalékát, 2001 és 2022 között a lélekszám 4129-ről 3565 főre csökkent.
Az önkormányzat képviselő-testülete a bevezetőben azt írta „támogatja a helyben élők boldogulását, különös tekintettel azokra, akik a településhez kötődnek, itt élnek, dolgoznak vagy családi kapcsolatokkal bírnak”, a rendelet célja pedig „Mezőkeresztes helyi önazonosságának, hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzése, valamint a betelepülés olyan szabályozása, amely biztosítja a közösség kohézióját és identitásának fenntarthatóságát”.
A dologi jogvédelmi eszközként bevezetett elővásárlási jogra azért van szükség a testület szerint, hogy támogassa és előmozdítsa a helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények rendszeres megtartását, a helyi névhasználatot (pl. utca- és intézményelnevezésekben), a helyi értéktár kialakítását és fenntartását, a település történetének feldolgozását és oktatását, valamint a helyi közösségi szimbólumok (zászló, címer) használatát és védelmét.
A hvg azt írja, az elővásárlás konkrét céljai közé tartozik
- a közösségi célok biztosítása,
- a közösségi értékek megőrzése,
- a spekulatív célú ingatlanfelvásárlás visszaszorítása
- és a város népességmegtartó képességének növelése.
Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlásáról minden esetben egyedi eljárásban dönt majd. A vevő a törvényben meghatározott feltételek mentén élvez mentességet, így például akkor, ha él hozzátartozója a településen, vagy ha lakáscélú állami támogatással, tehát például csokkal vásárolná az ingatlant.
A lap írja azt is, hogy 2016-ban a független polgármester, Majoros János azzal került be a hírekbe, hogy a helyi lapban cigányellenes nyílt levelet tett közzé „Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését” címmel. Ebben azt szorgalmazta, hogy a településen lévő ingatlanokat „rendszeres keresettel rendelkező, megtakarításokra és akár vállalkozások beindítására képes magánszemélyeknek, cégeknek kell eladni”. Emellett arra kérte a településen élőket, „ha tehetik, akár csak CSOK (szocpol) megigénylésének lehetőségét is felvető, más településről érkező roma nemzetiségű lakosok felé ne értékesítsék ingatlanjaikat”. A cikkért az Egyenlő Bánásmód Hatóság 100 ezer forint megfizetésére kötelezte a polgármestert, mert „a cikkben megfogalmazottakkal Majoros zaklatást valósított meg a roma nemzetiséghez tartozó személyekkel szemben, és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét”.
