Gigantikus befektetéseket jelentett be Zuckerberg az energiazabáló MI-adatközpontokba
A Meta százmilliárd dolláros nagyságrendben fektet be óriási mesterségesintelligencia-adatközpontok építésébe az Egyesült Államokban - jelentette be Mark Zuckerberg, a Facebook anyacégének alapító-tulajdonosa.
Az első ilyen, több gigawattos adatközpontot Prometheus néven 2026-ban kezdi meg a működését Ohióban a tervek szerint. De emellett más adatközpontokat is építenek, köztük a Hyperion nevű klasztert Louisianában, ez 2030-ra válhat teljesen üzemképessé.
Zuckerberg arról is beszélt, hogy az egyik központ területe megközelíti Manhattan méretét, vagyis csaknem 60 négyzetkilométer. Egyes klaszterek több mint öt gigawattos kapacitásra lesznek képesek, és ezekből többet is építenek majd. A Meta célja nem kisebb, mint a „szuperintelligencia” kifejlesztése – olyan MI-technológia létrehozása, amely képes túlszárnyalni a legokosabb emberek gondolkodási képességeit.
Karl Freund, a Cambrian AI Research vezető elemzője szerint „Zuckerberg egyértelműen az élre akarja vásárolni magát az MI-versenyben”.
A Meta ezzel az építkezési hullámmal nemcsak az MI-fejlesztések frontvonalába akar kerülni, hanem egyben újraértelmezi a technológiai infrastruktúra léptékét is. A mesterséges intelligencia által vezérelt adatközpontok azonban rendkívül energia- és vízigényesek: egyetlen ChatGPT-kérdés annyi vizet emészt fel, mint egy félliteres ásványvizes palack. Az MI-adatközpontok jelenleg nagyjából a globális energiaigény másfél százalékáért felelősek, de az arány gyorsan nő, pár éven belül közvetve már az egyik legjelentősebbb szén-dioxid-kibocsátók lehetnek.
