Az ébredező Trump újabb fenyegetése: mi várható az 50 nap után, amit az amerikai elnök Putyinnak adott?

Donald Trump hétfői zagyva, félórás sajtótájékoztatóján, amit az amerikai elnök a NATO főtitkárával, Mark Ruttéval tartott az Ovális Irodában, annyi derült ki, hogy az USA fegyvereket fog eladni Ukrajnának, de a számlát más NATO-tagállamok fogják állni (elsősorban az EU). Ezen kívül kevés konkrétum hangzott el.

Pénzösszegeket nem említettek, így nehéz megítélni, mekkora hatása lenne az orosz–ukrán háborúra a javasolt fegyverszállításnak. Kevés részlet derült ki arról is, milyen hadianyagokról van szó, bár Trump említette teljes Patriot rakétarendszerek átadását, Rutte pedig hozzátette, hogy „rakéták és lőszerek” is lesznek.

Nehéz megmondani, mekkora katonai támogatás hozna érdemi változást, és kényszerítené Vlagyimir Putyint tűzszünet fontolgatására, de a találgatások szerint minden, 10 milliárd dollárnál nagyobb csomag üzenetértékű lenne Moszkvának. (Trump elődje, Joe Biden közel három év alatt összesen 67 milliárd dollárt adott Ukrajnának.)

Egy konkrét fenyegetés elhangzott: Trump megígérte, hogy 100 százalékos vámot vet ki Oroszországra, ha Putyin 50 napon belül nem egyezik bele a harcok leállításáról szóló megállapodásba. Viszont Trump eddigi, kiszámíthatatlan vámpolitikáját elnézve nem lehet tudni, mi történik majd, ha Oroszország nem enged, és Trump hírhedt arról, hogy olyan határidőket szab, amiket aztán nem tart be.

Trump felébredt?

Trump mostani kijelentései fordulatot jelenthetnek, legalábbis a hangsúly erre utal: bár az amerikai elnök nem tűnt dühösnek vagy ingerültnek, amikor azt mondta, „nagyon elégedetlenek vagyunk – én is – Oroszországgal”, egyértelműen érződött a Putyinnal szembeni frusztráció. Trump úgy érkezett az elnöki hivatalba, hogy meg volt arról győződve, képes lesz egyezséget kötni Putyinnal az ukrajnai háború lezárásáráról. Mostanra viszont lassan arra juthatott, hogy az orosz elnök eddig csak etette.

Trump erről egy – valószínűleg kitalált – sztorit is megosztott, miszerint Ukrajna talán legnagyobb befolyású lobbistája Melania Trump, az elnök szlovén származású felesége volt, aki finoman ösztökélte férjét, hogy gondolja át az orosz vezető iránti szimpátiáját. „Hazamegyek, és mondom a First Ladynek: »Ma beszéltem Vlagyimirral, csodás beszélgetés volt!«” Erre ő azt mondja: »Tényleg? Közben épp most bombáztak le egy újabb várost.«” (Érdekesség, hogy egy héttel korábban Orbán Viktor is a feleségére, Lévai Anikóra hivatkozott, amikor az ország sorskérdéseiről döntött a 2015-ös menekültválság idején: „A feleségemé az igazi érdem. Segélyszervezetnél is dolgozik, és lement a migránsoknak is segíteni, amikor az első hullám volt. Hazajött, és azt mondta: »Na, szedd össze magad, menj oda, és ne engedj be egyet sem!«”)

Trump a Fehér Házban azt mondta, már négyszer is azt hitte, sikerült megállapodni Putyinnal, de mindig meggondolta magát, amikor még aznap este bombázni kezdték Kijevet vagy más nagyvárosokat.

Volodimir Zelenszkij most igazolva érezheti az álláspontját. Február végén az ukrán elnök gyakorlatilag ki lett tessékelve a Fehér Házból egy kínos, élőben közvetített vita után. Az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat felfüggesztették, a hírszerzési együttműködés megszűnt – és bár ezeket később helyreállították, a kapcsolat továbbra is törékeny maradt. Alig két hete a fegyverszállításokat ismét ideiglenesen leállították. Zelenszkij már óvatosabb, tavasszal azt mondta, reméli, Trump fokozatosan ráébred, hogy Putyin nem őszinte.

Az elmúlt napok alapján úgy tűnik, Trump mostanra kezdi ezt belátni. Trump hangnemváltása és az, hogy az EU hajlandó állni a költségeket, azt jelenti, hogy a legfontosabb szövetségese továbbra is kész támogatni Ukrajnát a túlélésért folytatott harcban.

A 100 százalékos vám hatása

A közvetlen vámok az USA Oroszországból származó importjára gyakorlatilag nem befolyásolnák az orosz gazdaságot. Az Egyesült Államok 2024-ben a hivatalos amerikai adatok szerint csak kb. 3 milliárd dollárért importált orosz árukat, ezek túlnyomó része elengedhetetlennek minősített termék, például műtrágya, vas, acél, illetve urán amerikai atomerőműveknek. Nem tudni, hogy Trump tervezi-e ezeknek a kereskedelmi korlátozását. (Az USA eközben csak kb. 500 millió dollár értékben exportál árukat Oroszországba.)

Trump fenyegetése, miszerint „másodlagos” vámokat vetne ki minden országra, ami Oroszországgal kereskedik, sokkal komolyabb hatással járna, különösen az orosz energiaágazatot tekintve. Oroszország gazdasága eddig azért bírta ki a súlyos szankciókat, mert az olaj- és gázexportja továbbra is folytatódik azokba az országokba, amik nem támogatják a nyugati szankcióknak.

Kína és India különösen fontos szerepet játszanak, mivel kihasználták a kedvezményes árakat, amiket Oroszország azután kínál, hogy elveszítette a nyugati vásárlóit. A két hatalmas ország évente több 10 milliárd dollárnak megfelelő összeget juttat az orosz államkasszába. India esetében lenne mozgástér: míg jelenleg olajimportjának közel 40 százaléka Oroszországból származik, 2022 előtt ez az arány csak 1 százalék volt. Kína esetében viszont Oroszország már 2022 előtt is Kína olajimportjának több mint 15 százalékát adta, így komoly és mély kereskedelmi kapcsolatokról van szó.

Kína és Oroszország kölcsönös kereskedelmének mértéke (évi közel 250 milliárd dollár, beleértve a hatalmas olajimportot is) azt jelenti, hogy Trump 100 százalékos vámja Oroszországra és annak kereskedelmi partnereire szembeállítaná az USA-t Kínával.