Elbukott az Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány

Ursula von der Leyen túlélte az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt. A 720 fős Európai Parlamentben csak 175-en szavaztak igennel az Európai Bizottság elnökének megbuktatására, miközben 360-an nemmel szavaztak, 18-an pedig tartózkodtak. 165 képviselő nem szavazott. Von der Leyen megbuktatásához a jelenlévők kétharmados többségére lett volna szükség.

A magyar képviselők közül a 10 fideszes és a mi hazánkos Borvendég Zsuzsanna szavazott igennel. A tiszás Dávid Dóra és Tarr Zoltán, valamint a DK-s Dobrev Klára nemmel szavazott.

A KDNP-s Hölvényi György, a tiszás Gerzsenyi Gabriella, Kollár Kinga, Kulja András, Lakos Eszter és Magyar Péter, valamint a DK-s Molnár Csaba nem szavazott.

A mostani volt az Európai Unió történetében a tizedik alkalom, hogy az EP-képviselők bizalmatlansági indítványról szavaztak. Az indítvány eddig egyszer sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Legutóbb Jean-Claude Juncker megbuktatását kezdeményezték 2014-ben, miután nyomozás indult a luxemburgi miniszterelnöksége alatt, nagyvállalatokkal titokban kötött adókedvezményekkel kapcsolatban.

A von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt Gheorghe Piperea, a román szélsőjobboldali AUR párt EP-képviselője nyújtotta be 76 EP-képviselő támogatásával. Piperea többek között azért kezdeményezte a lépést, mert von der Leyen az EU Bíróságának ítélete ellenére sem hozta nyilvánosságra az sms-eit, amiket a covid-oltásokkal kapcsolatban váltott a Pfizer vezérigazgatójával.

Az indítványról hétfőn vitáztak az Európai Parlamentben. Von der Leyen a demokrácia és az illiberalizmus harcaként keretezte az indítványt, amit szerinte „összeesküvés-elméletek által hajtott” pártok „oltásellenesektől Putyin-mentegetőkig” terjedő politikusai nyújtottak be.

A vita után a fideszes EP-képviselők von der Leyen-ellenes közleményt adtak ki, Gál Kinga pedig arról írt, hogy a Bizottság elnökének „agóniája ma bizonyítottan elkezdődött”. Orbán Viktor szerdán azt írta, hogy a Bizottság elnökének „ideje távozni”.

Mivel az indítvány megszavazásával nemcsak von der Leyen, hanem a 26 biztosból álló Bizottsága is azonnal bukott volna, az indítvány sikere az első perctől elképzelhetetlen volt. Az elnök mögött álló, de politikájával régóta elégedetlenkedő képviselőcsoportoknak ugyanis nem volt érdeke az EU káoszba taszítása.

Von der Leyennek azonban így is gesztusokat kellett tennie a szocialistáknak, a liberálisoknak és a zöldeknek, akik azért kritizálják, mert kacsintgat a szélsőjobboldal felé, és nem teljesíti megfelelően a számukra fontos szakpolitikai vállalásait.

Von der Leyen kedden megígérte a képviselőcsoportok elnökeinek, hogy az európai régióknak szánt forrásokat az új, 2028-2034-es költségvetési ciklusban is a helyi önkormányzatoknak folyósítják majd, nem pedig a nemzeti kormányoknak.

Ígérete azért volt fontos fordulat, mert korábbi terve szerint megnövelte volna a nemzeti kormányok szerepét a régióknak szánt források szétosztásában. Elképzelését azonban sokan bírálták, még saját biztosai is. Mostani ígéretét viszont többen azért dicsérik, mert megnehezítheti, hogy az Orbánhoz hasonló vezetők megakadályozzák a politikai riválisaik által irányított régióknak szánt uniós források célba jutását.

Von der Leyen a legnagyobb elégedetlenkedő képviselőcsoporttal, a 136 képviselővel rendelkező szocialistákkal külön is foglalkozott. Megígérte nekik, hogy a szociális kiadásokat tartalmazó Európai Szociális Alap az új költségvetési ciklusban is része lesz az EU költségvetésének.