Ritkán látott visszaesést hozott a boltokban a május
Idén májusban a kiskereskedelmi forgalom 2,1 százalékkal haladta meg az előző évit, viszont 1,3 százalékkal maradt el az áprilisitól – közölte hétfőn a KSH. Az 1,3 százalékos havi visszaesést némileg magyarázza, hogy az a húsvét miatti áprilisi megugrás után következett be, de ezzel együtt ez a második legrosszabb érték, mióta a KSH a gyorsjelentéseiben rendszeresen közli a kiskereskedelmi forgalom havi változásait is.
Ha az éves alapú forgalomváltozás részletesebb adatait nézzük, jól látszik, hogy a legnagyobb ütést az élelmiszerboltok szenvedték el: az élelmiszer-kiskereskedelemben a forgalom csupán 0,5 százalékkal nőtt, aminél rosszabb adatot tavaly januárban láttunk utoljára.
Idén először fordult elő, hogy a benzinkutak forgalma elmaradt az előző évitől, ami szintén visszavetette a kiskereskedelmi teljesítményt, aminek egyedül a nem élelmiszer-kiskereskedelem 4 százalékos növekedése adott erőt – igaz, az áprilisival holtversenyben ez is a legrosszabb idei mutató. Ezen belül az úgynevezett iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,1 százalékos, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 7,2 százalékos volt a forgalom növekedése.
A teljes kiskereskedelmi forgalom az első öt hónapban 3,1 százalékkal volt magasabb, mint 2024 első öt hónapjában, míg 2021 havi átlagát 1,7 százalékkal haladta meg. Ezek a hosszabb időtávú mutatók is jelzik a visszaesést: áprilisban a 2021-es havi átlagot még 3 százalékkal haladta meg az ágazat, míg az előző évhez képest 3,4 százalékos volt a növekedés.
A boltok forgalma abszolút értékben is elmaradt az áprilisitól: az előző havi KSH-gyorsjelentés szerint akkor 1703 milliárd forintot hagytunk az üzletekben, míg májusban csak 1691 milliárdot, ez napi 57 milliárd forint közeli összegről napi 54,5 milliárdra csökkent, miközben az árak 0,2 százalékkal haladták meg az előző havit.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a statisztikai adatokra úgy reagált, hogy „kimúlt az árrésstop hatása a kiskereskedelmi forgalomból”. A kereskedők szerint „az áprilisi alig mérhető meglódulás után” visszatért a lakossági kereslet „az év/év 3 százalék alatti tartományba, oda, ahol februárban és márciusban a felívelő infláció, és az ezt fogyasztói elbizonytalanodást erősítő kormányzati beavatkozás hatására került”. Az OKSZ azt is megjegyzi: az áprilisi felfutás azért is bizonyult rövid életűnek, mert „az árrésstopos termékek fogyasztása árrugalmatlan, ezen kívül nem tárolhatók sokáig, így a nagybevásárlásokat szükségszerűen a kereslet visszafogása követi”.
