Lavrov a Magyar Nemzetben figyelmeztette Európát

Miután továbbra is rendszeres tartalomként tolják a személyes lejárató kampányt a Zelenszkij ukrán elnökkel interjúzó válaszos Vörös Szabolcs ellen, a hivatalos kormánylap Magyar Nemzet interjút készített az uniós szankciós listán lévő Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az interjút a biztonság kedvéért orosz nyelven is megjelentették. Ezekkel a kőkemény, corvin közieket idéző konfrontatív kérdésekkel, nem hagyunk ki egyet sem:

• Oroszország valóban a békére törekszik, vagy csupán időt akar nyerni?
• Mit gondol a béketárgyalások folyamatáról?
• Oroszország aggodalmának adott hangot Ukrajna NATO-tagsága miatt. Miért érzi ezt Moszkva fenyegetésnek?
• Milyen alapon jelenti ki Oroszország saját szuverenitását a Krím és a négy nemrég elcsatolt régió felett?
• Az orosz–magyar kapcsolatokra is térjünk ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is „pragmatikusnak” nevezte azokat.
• (...)Hogyan reagál az Oroszországi Föderáció ezekre a vádakra? Mikor tervezi Oroszország „megszállni” Európát?

A válaszokban leginkább az az érdekes, hogy visszakérdezés nélkül maradnak. Többek között az, hogy

• az elcsatolni akart megyék lakói Lavrov szerint népszavazáson, szabad akaratnyilvánítással határozták meg sorsukat.
• a fenntartható rendezés (lásd béke) feltétele Lavrov szerint az „új területi realitások” nemzetközi jogi elismerése, a szankciók feloldása, a Nyugaton lefoglalt eszközök visszaadása, Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása” - vagyis az orosz külügyminiszter olyan feltételeket határoz meg, amikről mindenki tudja, hogy esélytelenek;
• annak, hogy Oroszországnak nincsenek birodalmi ambíciói, és ez csupán a Nyugat (aminek elvileg Magyarország is a része) manipulatív propagandája, már a kormánylap kérdése is megelőlegezte.

Magyar viszonylatban Lavrov szövegének három említésre méltó eleme van:

• A kárpátaljai magyarok jogaira utalva nyíltan szövetséget ajánl fel, mondván, „ma Oroszország és Magyarország nyíltan felemeli a szavát honfitársai védelmében. Egyesíteni tudjuk ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinket”;
• a folyamatos csúszások és bizonytalanságok ellenére Lavrov azt hangsúlyozza, hogy „sikeresen folytatódik együttműködésünk zászlóshajó projektjének – a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének – megvalósítása. A helyszínen jelenleg aktív munkálatok folynak. Az erőmű építési és szerelési bázisának létesítményei várhatóan 2025 végére készülnek el”.
• És ad Moszkvából egy dicséretet Brüsszel ellenében: „Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban” - mondja Lavrov.

Az interjú egy békepártiságba csomagolt burkolt fenyegetéssel zárul. Miután Lavrov azt hangsúlyozza, hogy mi (mármint Oroszország) „semmit sem tudunk az »Európa megtámadására vonatkozó terveinkről«, még kevésbé arról, hogy »megszálljuk« Európát”, az orosz birodalmi ambíciókról szóló szövegek pedig csak arról szólnak, hogy a Nyugat ellenségképet próbál kreálni a belső problémái miatt, ezzel zárul a háborús agresszorral készült interjú:

„Az EU gyors tempóban alakult át integrációs szövetségből katonai és politikai blokká, egyfajta NATO-függelékké. Ez egy veszélyes tendencia, amely a legmesszebbmenő következményekkel járhat minden európai számára.”