Hétvégi olvasnivalók légitámadásokról, hatalomgyárakról, szovjet mentalitásról és a Pride-ról

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét fontosabb-érdekesebb nagyobb cikkeivel, videóival, podcastjaival. Akad többféle hírlevelünk, itt lehet rájuk feliratkozni.

Pride

Szombaton jön az idei Pride, egészen különleges körülmények között, ezúttal ugyanis Orbán Viktor tett arról, hogy a rendezvénynek jóval nagyobb legyen a tétje, mint a megelőző években. Arról, hogy mi minden történt az elmúlt hónapokban és mire lehet ma számítani, épp reggel jelent meg egy remek összefoglaló cikkünk. Az idei menetet a főváros szervezte meg végül, és Karácsony Gergely a héten arról beszélt nekünk, hogy szerinte szombaton a hatalom nevetségessé fog válni. A nehezen átlátható jogi helyzetben a Lakmusz pénteki cikke segít eligazodni, és Pride-tematikájú volt az eheti Tyúkól is, egész pontosan a pinkwashingról volt szó benne, Kanicsár Ádám András volt a vendég.

A genderellenes harc jegyében a Fidesz amúgy nemcsak a Pride-ot tiltotta be, áprilisban azt is beleírták az Alaptörvénybe, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. Az MTA biológusai erre kiadtak egy állásfoglalást, hogy ez így nincs rendben. Falus András genetikus-immunológussal beszélgettünk a tudományellenes hecckampányról, az interszex jogokról, arról, hogy mitől lesz valaki meleg, és hogy akkor hány nem is van tulajdonképpen.

Az élet itthon

Megint Brüsszelig kellett mennünk, hogy kérdezhessünk Orbán Viktortól. Az EU-csúcson amúgy Orbán ezúttal is megvétózta az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot, majd a találkozó után arról beszélt, hogy ez volt az eddigi legcsúnyább munkája. A miniszterelnök Brüsszelbe a Voks 2025 lezárulta után érkezett, és mint bemutattuk, az elmúlt hónapok teljesen túltolt fideszes kampánya a 2002-es időszakot idézte, és ez a párhuzam talán arra is jó, hogy felkészüljünk, mi jön még a következő választásig. Ez volt amúgy Friedrich Merz első EU-csúcsa, és mint felvezető cikkünkben írtuk, kérdés volt az is, hogy mit tud majd kezdeni a magyar miniszterelnök okozta állandó problémákkal.

Interjút készítettünk Jámbor Andrásssal, aki nemrég váratlanul bejelentette, hogy nem indul újra képviselői posztjáért jövőre, hanem visszalép a Tisza javára, és ott voltunk a bajai Lázárinfón, ahol a miniszter a 444-nek elmondta, hogy úgy látja, a Fidesz veszített abból az eredményből, amit a 2024-es európai parlamenti választásokon elért, és szerinte fifti-fiftire állnak a Tiszával.

A Fidesz-Tisza versengésről szólt interjúnk Tóka Gáborral: a politológus többek között arról beszélt nekünk, hogy a Fidesz mára hatalomgyárrá vált, a legfőbb integráló ereje, hogy a benne lévők ki tudnak járni dolgokat, ez működteti a gépezetet, a hatalmon maradáson túl nincs közös cél.

És még egy Fidesz-Tisza tematikájú írás: Magyar Péter a héten Somlóvásárhelyen emlékezett Antall József egykori miniszterelnök 34 évvel ezelőtt ott elmondott beszédére, nem először kapcsolódva az egykori miniszterelnökhöz, miközben a Fideszben sokkal inkább Csurka István kultusza épül.

Továbbá

• beszámoltunk a kutatásról, mely szerint egy év alatt nagyon megszerették Putyint a fideszes magyarok,
• megnéztük, ahogy egy államtitkár egy ellenzéki politikussal vitázik a tévében,
• és megírtuk, hogy tovább romlott a magyar média helyzete, egy friss jelentés szerint egész Európában csak a törökök állnak még nálunk is rosszabbul.

Pénzek

Megmutattuk, hogyan lett Magyarország a kínai FDI kedvenc uniós célpontja, nyomába eredtünk a héten Mészáros Lőrinc első milliárdjának és felidéztük a történetet, amikor Mészáros egy kellemetlen hírrel hívta fel Orbánt; megírtuk, hogy több mint 10 éve ígérnek egy közparkot a terézvárosi Podmaniczky utcában, de ilyesmire sincs már pénze a kormánynak, és azt is, hogy Németországban terjeszkedik Matolcsy Ádám barátja, akit öt éven keresztül tömött pénzzel az MNB.

Interjú

Spiró György a 444-nek többek között arról beszélt, évek óta tapasztalja, hogy a magyar államiság olyan veszélyben van, amilyenben 1918 óta a II. világháború kivételével nem volt. Akkor van baj egy országban, amikor a mindennapi élet válik elviselhetetlenné, szerinte ehhez a ponthoz közelítünk.

Légierő

Kilián Nándor vezérőrnaggyal, a kecskeméti repülőbázis volt parancsnokával beszélgettünk az ukrajnai háború tapasztalatairól, a magyar vadászpilótákról, fiatalításról – és arról, hogyan hat a gyakori vezetőváltás a honvédség állományára.

A világ

Az Egyesült Államok is beszállt Irán nukleáris létesítményeinek bombázásába, egyelőre még mindig nem tudni, mekkora pusztítást okozva. Írtunk arról, hogy mit jelent ez a szabályokon alapuló világrend szempontjából (spoiler: nem sok jót), arról, hogy hogyan készítették elő a színfalak mögött a légicsapásokat az amerikaiak, és hogy milyen repedéseket okozott Trump döntése a MAGA-birodalomban. Az Irán elleni támadás is témája volt a Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai elemzővel készült beszélgetésünknek, melyben többek között arról is szó volt, hogy Oroszország azoknak sem tud segíteni, akiknek védelmet ígért. És volt a héten NATO-csúcs is, felvezetőnket itt lehet elolvasni.

Színház és ártalmak

Biztonságosabb helyek lettek a színházak a metoo botrányai miatt? Tényleg muszáj sérülnie egy színésznek? Milyen minták öröklődnek? És mi történik, ha egy újságcikk hatására minden összeomlik egy társulat körül? Az Osonóról szóló cikksorozatunk legújabb része ezekről a kérdésekről is szólt.

Kikapcsolás

A Száraz November szervezőinek új programja a képernyők visszaszorításáról szól. Az egyhetes Kikapcsolódás során a cél nem az abszolút képernyőmentes élet, hanem a tudatosabb eszközhasználat. Dávid Ferenccel, a Kék Pont munkatársával beszélgettünk minderről.