Ukrán újságírók, történészek és Nobel-békedíjas jogvédő reagáltak a magyar közéleti szereplők nyílt levelére
„A mai ukrán–magyar kapcsolatok talán legfeszültebb időszakában nyilvánosan kiállni az igazság és az áldozatok mellett azt jelenti: Önök a történelem helyes oldalán állnak” – olvasható abban az ukrán értelmiségiek és közéleti szereplők által aláírt levélben, amely a több mint harmincezer aláírásnál tartó, támogatói magyar levélre érkezett válaszként.
A levélben, amit a Válasz Online közölt teljes terjedelmében, az ukrán nép nevében a köszönetnyilvánításon túl arról írnak, hogy mindig is tudták, hogy „létezik egy olyan Magyarország, amely nem árulással és idegen érdekek kiszolgálásával igyekszik hasznot húzni. Ahogyan Önök is megírták: van egy Magyarország, amely szolidáris Ukrajnával, támogat bennünket és tiszteli az ukrán fegyveres erők katonáit, akik az orosz imperializmus ellen harcolnak”.
Azt írják, a közép-európai népeket összekötik a szabadságért, függetlenségért és szuverenitásért zajló évszázados harcok. „Ez a közös küzdelem kötött össze bennünket 1956-ban, 2014-ben, 2022-ben – és köt össze ma is. Közös jelszavunk is van: »Dicsőség a hősöknek!« Meggyőződésünk, hogy ezt az egységet sem politikai manipuláció, sem dezinformáció, sem az orosz propaganda nem tudja szétzilálni – bármilyen erőteljes is legyen. Együtt erősebbek vagyunk.”
A levélben azt írják, sajnálják, hogy „Magyarországon és a magyar közvélemény egy részében az a meggyőződés alakult ki, hogy Ukrajna valaha is igyekezett korlátozni a magyar kisebbség jogait. Ez nem igaz. A szándék soha nem a magyarok jogainak korlátozása volt, hanem annak elősegítése, hogy saját, ukrajnai boldogulásuk érdekében az államnyelvet is hatékonyabban sajátíthassák el. Felelősséget érzünk e félreértés eloszlatásáért, és készek vagyunk tisztázni a valós helyzetet”.
Azt írják, Ukrajna soha nem akarta a háborút Oroszországgal. „Ukrajna békét, biztonságot és jólétet akar – önmagának és Európának. Európa a mi történelmi otthonunk. Ezért törekszünk csatlakozni az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ahogyan egykor Magyarország is tette.” Szerintük azok a politikák, amelyek ellehetetlenítik Ukrajna csatlakozását, „nemcsak ukránellenesek, hanem magyarellenesek és Európa-ellenesek is”.
A levél aláírói biztosak benne, hogy „a bölcs magyar nemzet” megérti a helyzetet, és örülnek a szolidaritási gesztusnak. „Hajrá Magyarország!” – zárul a levél, melyet az ungvári Közép-európai Stratégia Intézete (ICES) fogott össze, és amelynek aláírói között akad Nobel-békedíjas jogvédő, volt hadifoglyok, katonák, aktivisták, történészek, újságírók.
Az első levél és Orbán Viktor harcostársai
„Létezik egy másik Magyarország, amely nem árulásból, nem idegen érdekek szolgálatából remél hasznot magának” – szólt a magyarok által szignózott első levél. Szerintük az 1956-os szabadságharc örököseiként nagyra értékelik azt a szolgálatot, amelyet az orosz imperialista terjeszkedés megfékezésével Ukrajna tesz nekünk magyaroknak és egész Európának. Mint írják, „a háború áldozatainak, akik hazánkban keresnek menedéket, igyekszünk megadni minden tőlünk telhető humanitárius segítséget”.
„Levelünket azzal a reménnyel bocsátjuk útjára, hogy az ukrajnai magyar kisebbség, amelynek tagjai közül sokan életüket adták Ukrajna szabadságáért, nem esik áldozatul a magyar kormány politikai indíttatású gyalázatos kommunikációjának, és sem az ukrán nép, sem vezetői nem vonják kétségbe lojalitásukat, hanem méltányolják áldozataikat” – írták a levélben.
A magyar levélről nem mellesleg Orbán Viktor írt: a levél „aláírói között olyanok is megtalálhatóak, akikkel 35 évvel ezelőtt együtt harcoltam a magyarok szabadságáért és hazánk függetlenségéért. Az ebből fakadó tisztelet nyilvánvaló okokból mára megkopott, de a közös múlt még így is kötelez.” A folytatásban arról győzködte az aláírókat, miért rossz ötlet Ukrajna felvétele az EU-ba és a NATO-ba, és hogy mennyire rosszul mérik fel a háború folytatásának következményeit. Egy ponton eljut oda, hogy az aláírók „semmibe veszik Magyarország érdekeit”, és „tévesen azonosítják be az Európai Unió érdekeit is.”
Orbán szerint Ukrajna EU-tagsága nyílt háborút, majd tűzszünet után az európai-orosz háború állandó kockázatát jelentené. Hogy biztonságos legyen a történet, előbb Ukrajnát a NATO-ba kellene felvenni, hogy katonailag biztonságba helyezzék a határokat, aztán jöhetne az EU-tagság. A NATO-ba történő felvétel azonban NATO-orosz háborút jelentene, ezért egyik helyre sem „szabad felvenni” az országot.
