Orbán Viktor: Trump elnök úr érkezése óta az új háborúk rövidebbek, a régiekből pedig fogy a lendület
Június 24-én és 25-én rendezték az éves NATO-csúcsot Hágában, ahol természetesen ott volt a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor stábja össze is dobott egy Facebook-fotóalbumot, azzal a címmel, hogy „NATO-csúcs, Hága”. Ehhez a poszthoz írta a miniszterelnök a következőket:
„Tavaly óta nagyot fordult a világ és vele a NATO. Trump elnök úr érkezése óta az új háborúk rövidebbek, a régiekből pedig fogy a lendület. Ma nem Ukrajna NATO-tagságáról, hanem a szövetség megerősítéséről és a háború lezárásáról tárgyaltunk. Nagy előrelépés!”
Az új, immáron rövidebb háborúk alatt minden bizonnyal az iráni-izraeli konfliktust kell érteni, amelybe Donald Trump döntése nyomán az Egyesült Államok is bekapcsolódott, amikor B-2-es nehézbombázókat küldött Iránba szétrobbantani a földalatti urándúsítókat. Most tűzszünet van, ki tudja, meddig.
De lehet, hogy a vámháborúkra utalt a miniszterelnök, amelyeket szintén Trump indított, mégpedig a világ valamennyi országával szemben. Ennek valóban hamar vége lett, miután majdnem ráomlott az elnökre az egész amerikai gazdaság.
A régiek, amelyekből fogy a lendület, első sorban valószínűleg az orosz-ukrán háborúra utal, amelyről Donald Trump az amerikai elnökválasztási kampányban még azt mondta, hogy egy (1) nap alatt le fogja zárni. Aztán ezt módosította száz napra. Aztán azt mondta, hogy ez az egész csak vicc volt. Nagy előrelépés!
Donald Trumpnak és Orbán Viktornak egyébként nem volt négyszemközti találkozója a NATO-csúcson, legalábbis eddig nem számolt be ilyesmiről sem az elnök, sem a miniszterelnök. Egy, a Patrióta YouTube-csatornán megjelent interjúban viszont megemlítette Orbán, hogy Donald Trump amerikai elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel külön is áttekintettek „néhány nehezebb biztonsági kérdést” a holland király által adott keddi vacsorát megelőzően. Nem világos, hogy ez pontosan mit takar.
Az 5 százalék mégis teljesíthető Orbán szerint
A csúcson a tagállamok vállalták, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát költik majd védelmi kiadásokra. Ezt Orbán korábban a magyar gazdaság tüdőn lövésének nevezte. Ebben az interjúban már másképp fogalmazott.
Azt mondta, Magyarország ezt azzal a feltétellel tudja teljesíteni, hogy Európai Uniónak át kell alakítania a költségvetési szabályozási rendszerét. A jelenlegi költségvetési szabályozást, amely megmondja például, hogy mit és hogyan lehet elszámolni és mekkora lehet a hiány, a pénzpiacokon komolyan veszik – mondta Orbán. Ez alapján minősítik az országokat, állapítják meg a hitelképességet.
Szerinte uniónak nagyobb teret kell adnia a tagállamoknak, és akkor ki lehet gazdálkodni az 5 százalékos GDP-arányos honvédelmi fejlesztést. Arra is felhívta a figyelmet: Magyarország előnyben van, hiszen már 2016-2017-ben megindította a haderőfejlesztést a németekkel együttműködésben.
„Magyarország hadiipara jobb állapotban van, fölkészültebb, és nemcsak kiadást jelent a számunkra, hanem majd bevételt is jelenteni fog, tehát nem könnyen, de meg lehet csinálni ezt az 5 százalékot” a kormányfő szerint.
Azt is elmondta, hogy Magyarországnak rengeteg dolgot kell még pótolnia. „Sokat dolgoztunk az elmúlt 15 évben, de még a következő 10 évre is bőven maradt munka” –szerinte Magyarországnak foglalkoznia kell a közlekedés fejlesztésével, az egészségüggyel, az oktatással és a hadsereggel is, ezért nem egyszerű dolog előteremteni egy magasabb katonai költségvetés fedezetét.
Orbán szerint ha ukránbarát kormány lenne Magyarországon (tehát bárki, aki nem ő), akkor ezt a pénzt nem Magyarországra költené, hanem Ukrajnába vinné. Ellenben ők ezt az 5 százalékot úgy fogják felhasználni hadiipari fejlesztésre, hogy a hangsúly nem a hadin, hanem az iparin lesz, „azaz a magyar ipar egy extra lökést kap ebből a pénzből”. Ráférne. (MTI)
