Negyedannyi eső esett tél végén a Duna és a Tisza mentén, mint szokott, előtte alig havazott télen, ezért szenvednek a magyar folyók

Az a nem szakembereknek is feltűnhetett, hogy idén tavasszal nem igazán voltak szezonális árvizek a magyar folyókon, sőt sima nagyvizek sem, sokkal inkább lehetett egészen alacsony, hagyományosan a nyár végére és a kora őszre jellemző alacsony vízállásokkal találkozni.

A jelenség okát most érdekes, de eléggé aggasztó tanulmányban elemezte az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A tavaszi vízjárásra Magyarországon normális esetben a hóolvadásból származó árhullámok és a csapadékos időszak miatt amúgy is magas vízállás a jellemzők. Ilyenkor ívnak a folyami halak és kétéltűek, minél magasabb a víz, annál nagyobb eséllyel, ilyenkor telnek meg a holtágak, kukibikgödrök és öntőzcsatornák is. És ilyenkor lehetne megtölteni a kiszáradó vidékeken létrehozott potenciális árvíztározókat is.

De idén tavasszal nem volt víz a folyókban. Nemcsak nálunk egyébként, hanem a mediterrán térséget kivéve egész Európában sem.

A vízügy friss tanulmánya szerint az ok az volt, hogy extrém kevés szilárd és folyékony csapadék hullott. A Duna és a Tisza vízgyűjtőin emiatt alakult ki tavaszi aszály március elejére, néha extrém alacsony vízállásértékekkel. Az eső és a hó hiánya már tavaszt megelőző 2024-2025-ös téli időszakra is jellemző volt a két nagy magyar folyó felső vízgyűjtő területein. A Duna meghatározó, nagymarosi vízgyűjtő területére az átlagos téli csapadékmennyiségnek mindössze 60 százaléka hullott, a Tisza szegedi vízgyűjtőjén pedig mindössze az átlag 52 százaléka.

A száraz telet aztán még annál is sokkal szárazabb tavaszelő követte: február és március első tíz napja kiemelkedően aszályosnak bizonyult. A Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területén és a Tisza Szeged fölötti környezetében a sokéves középértéknek mindössze 28 százaléka hullott le. Vagyis miután télen a szokásos csapadék durván fele hullott csak, tél-végén-kora tavasszal már csak a bő negyede.

Említettük, hogy eső mellett hóból is kevés jelentkezett, a két nagy folyónk vízgyűjtőjén az elmúlt húsz év legalacsonyabb hóvízkészletét jegyezték fel.

Az eredmény. 2025 márciusára annyira lement a két nagy folyó vízszintje, hogy az elmúlt 30 év legkisebb márcisui minimális vízállásait mérték.

A negatív szezonrekord a Dunán Budapestnél a március 12-i 87 centiméter és 6 százalékos medertelktség volt, miközben a Tiszán Szolnoknál egy nappal később 3 százalékos mederteltség mellett minusz 257 centit mértek.

(via infostart.hu)