Így készítette elő a színfalak mögött, majd hajtotta végre mindenki meglepetésére az iráni csapásokat Amerika

Amikor Donald Trump amerikai elnök csütörtökön azt üzente a fehér házi sajtóssal, hogy két héten belül dönteni fog az iráni atomlétesítmények elleni esetleges csapásról, addig pedig megnézi, mit hoznak a tárgyalások, csak egy szűk kör tudta, hogy nem mond igazat.
Trump az irániakat akarta félrevezetni ezzel, mondta utólag a Washington Postnak egy meg nem nevezett tisztviselő, a döntés addigra valójában már megszületett. Az amerikai csapás küszöbön állt, a katonai készültség előrehaladott állapotban volt. Az üzemanyagtöltő tankerek és segítő vadászgépek pozícióba álltak, a hadsereg dolgozott a régióban állomásozó amerikai erők védelmének megerősítésén. Az amerikai bombázók Trump bejelentésétől számítva 36 órán belül elindultak.
Pedig a konfliktus kirobbanásakor, amikor Izrael támadást indított, egyes amerikai politikusok – például Marco Rubio külügyminiszter is – igyekeztek hangsúlyozni, hogy Izrael egyedül döntött és cselekedett, Amerika nem részese a katonai akcióknak. Ám Trump a New York Times szerint már ekkor is arról beszélt a tanácsadóinak és újságíróknak is, hogy milyen briliáns és sikeres az izraeli katonai művelet, sőt aznap azt is mondta, „mindenki arról győzködi”, hogy be kell szállniuk az amerikaiaknak, és akár bombát dobni Fordóra is. Másnap állítólag egy tanácsadójának már a GBU-57-es bunkerromboló bombákról áradozott, és büszkélkedett, hogy csak Amerikának van ilyenje. A meg nem nevezett tanácsadó azt mondta, utólag úgy érzi, Trump már ekkor eldönthette, hogy csapást mér Irán atomlétesítményeire.
Trump csapata közben monitorozta a közvéleményt, nézték, mit mondanak a jobboldali véleményvezérek, például az iráni beavatkozást élesen ellenző Tucker Carlson, elemezték a publikus és nem publikus közvélemény-kutatásokat, miszerint az amerikaiak nem akarják, hogy háborúba lépjenek Iránnal, de azt sem, hogy Iránnak atomfegyvere legyen.
Csak Trump tudja, mikor döntött
Mire Trump június 15-én, vasárnap Kanadába utazott a G7-csúcsra, már a kormány is gondolkodott az esetleges csapáson, és a Pentagonban elkezdték összerakni a katonai tervet a Fegyveres Erők Központi Parancsnokságával (US Central Command) együtt.