Spanyolország megállapodott a NATO-val, hogy nem emeli védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára

Spanyolország nem fogja GDP-je 5 százalékát védelemre fordítani, de részvétele, súlya, legitimációja a NATO-ban érintetlen marad, minden kötelezettséggel és minden joggal, amelyekkel ez együtt jár

– jelentette be Pedro Sanchez miniszterelnök rendkívüli tele”víziós nyilatkozatban vasárnap. A spanyol kormányfő korábban észszerűtlennek, kontraproduktívnak nevezte a ráfordítás növelését.

Sanchez felhívta a figyelmet arra, hogy a védelmi kiadások 2-ről 5 százalékra emelése lassítaná a gazdaság növekedését, amely azonban szükséges ahhoz, hogy a kiadások fenntarthatók legyenek. Spanyolország ezért azt kérte, hogy a NATO jövő heti hágai csúcstalálkozójára tervezett közös nyilatkozat legyen „rugalmasabb”, amelyben az 5 százalékos célkitűzés opcionális, vagy hagyja ki Spanyolországot ennek végrehajtásából.

„Teljes mértékben tiszteletben tartjuk más országok jogos vágyát, hogy növeljék védelmi beruházásaikat, de mi nem fogjuk ezt megtenni” – mondta Sanchez, hozzátéve, hogy Spanyolország a GDP-je csupán 2,1 százalékának elköltésével is teljesíteni tudja a NATO-val szembeni összes kötelezettségét, legyen szó személyzetről vagy felszerelésről. Egy csütörtökön küldött levélben Sánchez közölte Mark Rutte NATO-főtitkárral, hogy országa ki akar lépni az új 5 százalékos kiadási célból. A levél aggodalmat keltett, hogy Spanyolország az egész csúcstalálkozót veszélyeztetheti.

A NATO becslései szerint Spanyolország tavaly a GDP-je körülbelül 1,28 százalékát fordította védelemre, ami a szövetségben a legalacsonyabb arány volt. Sánchez áprilisban beleegyezett, hogy felgyorsítsa az erőfeszítéseket a NATO jelenlegi 2 százalékos céljának elérésére még ebben az évben.

A ma elért megállapodás jó Spanyolországnak, és az egész NATO-nak, mert bizonyítja, hogy ebben a nagyon nehéz korszakban is működik a multilateralizmus. Spanyolország részvétele a szövetségben és közös elkötelezettségeink érintetlenek maradnak

– mondta Pedro Sánchez vasárnapi beszédében.

A kormányfő hangsúlyozta: az emberiségnek ma nagyobb biztonságra van szüksége mint korábban, de egyúttal sokkal több diplomáciára, együttműködésre és szolidaritásra is az országok között.

„A világ kezd egy sötét szakadékba nézni, normalizáljuk, hogy bizonyos hatalmak egymást bombázzák, vezetőik nukleáris fenyegetéseket váltsanak, és hogy a polgári lakosság legyen az, amelyik szenved a következményektől” – jelentette ki, hozzátéve: „Emlékeztetnünk kell magunkat, hogy a háborúknak soha nincsenek nyertesei”.

(via MTI, Reuters)