Döntött a Kúria: nem tarthatnak szivárványos menetet a jogvédő szervezetek a Pride napján
A Kúria friss határozata alapján nem tarthaják meg a civil szervezetek a június 28-ra, azaz a Budapest Pride napjára bejelentett szivárványos tüntetésüket.
Az ügy előzménye, hogy négy jogvédő szervezet június elsejére minifelvonulást jelentett be, majd ezt halasztották volna (a rendőrsági hercehurca következtében) június 28-ra. Vagyis ez nem a Szivárvány Misszió Alapítvány által szervezett Budapest Pride lett volna, hanem egy másik esemény. Ennek a megtartását azonban a rendőrség előbb megtiltotta, a Kúria viszont június 11-én megsemmisítette az első, június 3-ai tiltó határozatot. A rendőrség másodszor is tiltott, arra hivatkozva, hogy a korábbi Pride gyűlések a tervezett gyűlés előzményi gyűlései, és a korábbi, előzményi gyűléseken készült képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek a gyermekvédelmi törvény vonatkozó pontjait sértenék.
Legfrissebb határozatában a Kúria arra jutott, hogy a hatóság határozatában foglaltak még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a korábbi Pride-okat „előzményi” gyűléseknek lehet tekinteni, illetve, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként.
A Kúria e körben hangsúlyozta, hogy a hatóság a formai szempontokra eltúlzott, aránytalan hangsúlyt fektetett, továbbá, hogy a figyelembe vett valamennyi körülmény csak közvetett bizonyítékul szolgál arra, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűléssel érintett helyszín tényleges helyszínként szolgálhatna a 30. Budapest Pride-hoz.
Mindemellett - írják - a Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan az alperes következtetéseit helytállónak találta.
Az indoklás pedig így szól:
„[A Kúria m]egállapította, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét. Erre tekintettel alappal merült fel kétely az alperesben arra vonatkozóan, hogy a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti a gyűlés megtartása során a gyülekezési törvénybe és a gyermekvédelmi törvénybe foglalt tilalomba ütközést, amely kételyt a szervezők a gyülekezési hatóság által tartott egyeztetésen nem tudtak eloszlatni, az egyeztetés során ugyanis az ezzel kapcsolatos releváns kérdésekre kitérő válaszokat adtak.”
FRISSÍTÉS:
A négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) közleményben reagált a Kúria döntésére. Ebben azt írják:
„2025 júniusában az Európai Unió egyik tagállamában az a helyzet állt elő, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk szabadon terjesztheti a kirekesztő, az emberi méltóságot semmibe vevő nézeteiket a közterületeken, de ugyanazon a napon az egyenlőség és az emberi méltóság mellett tilos kiállni.”
A szervezetek szerint a rendőrség korábban jogszerűtlenül tiltotta meg a bejelentett gyűlést, amelyet a Kúria „a mai érthetetlen és jogsértő döntésével” helybenhagyott. Kiemelik azt is, hogy a bíróság ráadásul „abszurd módon” a majd egy hónapja húzódó eljárásban az idő rövidségére hivatkozva arra sem volt hajlandó, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához forduljon alapjogi vizsgálat érdekében.
A jogvédő szervezetek jelezték azt is: minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdenek tovább a békés gyülekezéshez való jog helyreállításáért.
A mostani eljárásnak nincsen köze a június 28-ra tervezett Budapest Pride szervezéséhez, de a jogvédő szervezetek ott lesznek a rendezvényen, „és kiállnak minden olyan emberért, akik egy nyitottabb, szabadabb és egyenlőbb Magyarországon akarnak élni.”
