A budapesti főtájépítész szerint egy területbitorló rendőrök jelenlétében kaszált le négy hektárnyi mezőt, ahol egy rendkívül védett magyar szöcskefaj élt
Több mint négy hektáron lekaszálta egy férfi azt a területet az óbudai Mocsárosban, ahol nemrég fedezték fel, hogy nagy számban élnek a magyar tarsza nevű szöcskefaj egyedei. Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint számos példány elpusztulhatott a ritka fajból, amely csak itt, a Kárpát-medencében él és amelynek eszmei értéke 100 ezer forint. Bardóczi arról is ír, hogy mindezt végig nézték az esethez kihívott rendőrök, akik a természetőröket akadályozták, nem a traktorost.
A magyar tarsza egy lassú mozgású, röpképtelen fürgeszöcske, amely bennszülött (endemikus) faj a Kárpát-medencében, és a világon csak itt fordul elő. A Telex óbudai riportja után egy Duchaj Benjamin nevű fiatal kutató mérte fel a Mocsárosnak nevezett területet és rájött, hogy ott különösen nagy számban élnek ezek a ritka szöcskék. Felfedezése természetvédelmi szenzáció volt április végén. Miután a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is megerősítette a tarszák populációját a területen, a Pest Vármegyei Kormányhivatal elrendelte a korlátozásokat, amik szerint a Mocsárosban semmi olyan tevékenység nem vihető véghez, ami a magyar tarsza élőhelyét bármilyen módon veszélyezteti, még a kaszálás és a legeltetés is korlátozva van.
Van azonban a környéken egy állattartó, aki sajátjaként kezeli a terület egy részét. Bardóczi szerint „mindenféle jogcím nélkül közel 20 hektár területen” legeltet és már írásban is felszólították a tarszák felfedezése után, hogy nehogy elkezdje kaszálni a füvet. Ennek ellenére június 11-ln szerdán traktorral kezdte kaszálni a magyar tarszával teli mezőt.
„A természetőrök kiérkeztekor 1 hektárnak már annyi volt, 2 hektárnál sikerült megállítani a jóembert. Az itt jogcím nélkül területhasználó hölgy és élettársa szerette volna korábban is, és úgy tűnik most is szeretné elbirtokolni a fővárosi tulajdonú területet, amely fővárosi természeti védelem alatt áll. Ehhez jogi megbízottat is kerítettek, bár az jogi végzettségét nem tudta igazolni eddig” – írja Bardóczi.
A természetőrök rendőröket hívtak, ám megjelent az a bizonyos jogi képviselő is, aki arra bíztatta a férfit, hogy nyugodtan folytassa a kaszálást. A járőrök pedig ezt a vitát tanácstalanul nézték. Mivel a II. kerületi kapitánysághoz tartoztak a ehlyszínen lévő rendőrök, Bardóczi felhívta az ottani parancsnokot:
„Az alezredes nem volt együttműködő, közölte, hogy azt bárki mondhatja telefonon, holmi bogarak miatt ő nem fog intézkedni, neki is a felettesei parancsolnak, ő nem látja bizonyítottnak a természetkárosítást, majd a szakértők. Mondom a holmi bogarak csak Magyarországon előforduló fokozottan védett szöcskék, aminek a Mocsáros az egyik legnagyobb előfordulása, s akkor adja meg a felettese számát, aki parancsolta ezt. Nem adta. Mondom akkor hívjon vissza a felettese. Ezt megígérte. Azóta is hív” – írja Bardóczi.
Végül a főtájépítész szerint a terület országgyűlési képviselője, Szabó Tímea segített, aki értesítette a III. kerületi rendőröket, akik tudták, miről van szó. Ám ők csak este 11-re értek oda, addigra 4,4 hektárt lekaszáltak. Bardóczi így zárja posztját: „Az őreink közben tarsza hullákat kerestek, hogy a megalapozott gyanút bünváddá tudjuk konvertálni. Sajnos eddig nem jártak sikerrel: a seregélyeknek terített asztal volt a lekaszált tarszás gyep, jót vacsoráztak az elpusztított állatokból a traktor mögött. Másnap napfénynél sem vezetett eredményre a keresés. Egy tarsza eszmei értéke 100 ezer Ft. Míg nekünk minden jogszabályt, előírást be kell tartanunk, még egy illetéktelen személyt sem lehet csak úgy kitenni a tulajdonunkról, még akkor sem, ha kárt okoz, több nekifutásban igen méltányos megegyezést próbáltunk vele kötni, amiben szakaszos levonulást, lakhatási segítséget kínáltunk neki s ez igen lassú és körülményes jogi és szociális folyamat, addig vannak, akik egy este alatt “lerendezik” a védett területet. Mi pedig mehetünk tanúskodni.”