Új háború a Közel-Keleten: Netanjáhu megelőző csapása egy iráni megállapodás ellen

Az Irán elleni éjszakai izraeli támadássorozat és az iráni válaszcsapás egy újabb közel-keleti háborút jelent, melynek elindításával Netanjáhu izraeli miniszterelnök Donald Trumppal is szembemegy. Hogy az Izraelben „Ébredő Oroszlánnak” nevezett kiterjedt katonai művelet napokig tart majd vagy tovább, és hova vezethet az eszkalációs spirál, még nem tudni.

Míg Izrael közvetlen egzisztenciális fenyegetésről és azonnali, az ország túlélése szempontjából szükséges megelőző csapásról beszél, az amerikai elnök még néhány órával az izraeli támadás előtt is azt kérte, hogy várjanak a katonai lépésekkel.

Az Egyesült Államok két hónapja tárgyal Teheránnal egy új atommegállapodásról, ennek lett volna a hatodik tárgyalási fordulója vasárnap. A Fehér Ház azt akarta, hogy amíg van remény a diplomáciai megoldásra, ezt ne veszélyeztessék katonai támadással. Erre izraeli tisztviselők még június elején is ígéretet tettek, csütörtökön azonban jelezték Washingtonnak, hogy támadást indítanak. Ezzel az újabb atomalku valószínűleg dugába dőlt - az izraeli vezetésnek részben éppen ez, egy amerikai-iráni kompromisszum megakadályozása lehetett a célja.

„Közvetlen egzisztenciális fenyegetés”

A péntekre virradó izraeli támadás jóval szélesebb, mint az előző, tavaly októberi Irán elleni katonai támadásuk volt, és még nem tudjuk, hova fog fejlődni. Benjamin Netanjáhu a támadás kezdetekor közzétett, előre rögzített beszédében azt mondta, hogy az iráni rezsimnek elegendő dúsított uránja van kilenc atombomba előállításához, és a gyorsan bővülő ballisztikusrakéta-programjuk, mellyel a következő években több ezer rakétát akarnak gyártani, önmagában is egzisztenciális veszélyt jelent Izraelre.

„Nem hagyhatjuk ezeket a fenyegetéseket a következő generációra, mert ha most nem cselekszünk, nem lesz másik generáció”

- mondta az izraeli miniszterelnök. Ejal Zamir izraeli vezérkari főnök arról beszélt, hogy a helyzet elérte azt a pontot, ahonnan nincs visszatérés. Indoklása szerint a támadás „azonnali műveleti szükségszerűség” volt, „hogy megszüntessük a stratégiai fenyegetést, és biztosítsuk a jövőnket”.

A péntek éjszakai támadás öt hullámában Izrael elsősorban a nukleáris és ballisztikus rakétákat előállító iráni létesítményeket vette célba, de támadások értek teheráni lakóövezetet is. A célzott támadásokban megölték az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnokát, Hoszein Szalami tábornokot, valamint a hadsereg vezérkari főnökét és legalább hat iráni atomtudóst is. Iráni források szerint további civil áldozatok is vannak. Izraeli katonai források szerint az iráni natanzi atomlétesítmény is jelentős károkat szenvedett a légicsapásokban, de ezek a következő napokban is folytatódni fognak. Legalább egy-két hétig tartó támadásokra készülnek, Netanjáhu azt mondta, ezek mindaddig tartanak, amíg csak szükségesek.

Évek óta készült rá a Moszad

Minderre Izrael évek óta készülhetett. Az iráni katonai vezetés és infrastruktúra részleges kiiktatását a Hezbollah elleni, tavaly szeptemberben indított libanoni háborúhoz hasonlítják, melyben a terrorszervezetet első körben a csipogók felrobbantásával bénították meg.

Akkor kiderült, hogy az izraeli hírszerzés sokkal mélyebben férkőzött be a Hezbollah struktúráiba, mint azt gondolni lehetett, és most is részben arról szólnak az izraeli hírek, hogy a Moszad az izraeli hadsereggel együtt évek óta készítette elő az Irán elleni akciót.

Ennek keretében a Moszad ügynökei titkos drónbázist építettek Teherán közelében, és precíziós fegyverrendszereket és kommandósokat csempésztek be az országba. Az Iránba telepített drónokat most éjszaka aktiválták, és az Izraelre irányított iráni föld-föld rakétavetőket támadták velük. Más eszközökkel az iráni légvédelemre mértek csapásokat.