Zelenszkij: Az egymillió orosz áldozat is mutatja, Putyinéknak nem érték az emberélet, és bármire képesek

Jelentősen megváltozott a nemzetközi környezet, amióta Ursula von der Leyen tavaly arról beszélt Prágában, hogy Európa védelme elsősorban Európa feladata kell legyen. Az Európai Bizottság elnöke akkor a GLOBSEC regionális biztonságpolitikai konferencia megnyitóján beszélve adta meg a rendezvény alaphangját, és az idei konferencián ezek a gondolatok még inkább az előtérbe kerültek.

2025 júniusában ugyanis már kész tény, hogy az Egyesült Államok új vezetésének külpolitikája radikálisan megváltoztatta az európai biztonsági helyzetet. Ez volt az egyik fő témája az idei konferenciát megnyitó cseh államfőnek, Petr Pavelnek, és ebben a külpolitikai közegben fogalmazta meg üzenetét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki online jelentkezett be a megnyitóra.

Zelenszkij – akinek egyszer újra kellett kezdenie a beszédét, mert elment a hang – kiemelte, hogy pont ezen a napon érte el az ukrán hadvezetés naponta frissülő statisztikái szerint az orosz áldozatok (halottak és sebesültek) száma az egymilliót. Az ukrán elnök szerint ez is azt mutatja, a putyini vezetést csak a pénz, a saját presztízse és az ukrán ellenállás felszámolása érdekli, az emberéletet pedig egyáltalán nem értékeli semmire.

Amikor az élet semmit sem jelent azoknak, akik hatalmon vannak, nincs olyan bűn, amit ne tartanának vállalhatónak

– mondta Zelenszkij, aki a múlt heti Pókháló hadműveletről beszélve a technológiai fejlődés szerepét hangsúlyozta. Egy ilyen támadást tíz éve senki se tudott volna elképzelni, mint ahogy most is elképzelhetetlen, hol tart majd a világ tíz év múlva, folytatta az elnök, aki kiemelte, hogy Ukrajna idén negyven százalékkal növelte a dróngyártást, és mindenkit arra buzdított, kövesse a példájukat, ugyanis egy ország sem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a haditechnológiában.

Zelenszkij másik hangsúlyos üzenete az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyabb alkalmazása volt: teljes körű szankciókra van szükség, mindenféle háttéralkudozás nélkül. Mindenkinek tartania kell magát a megállapodásokhoz – sem az EU, sem a globális dél nem bújhat ki alóla. Be kell zárni az összes kiskaput, amelyek lehetővé teszik a kijátszást. Mindenkinek el kell végeznie a maga részét. Ha gyengül az orosz gazdaság, szűkülnek Putyin finanszírozási lehetőségei.

Az ukrán elnök megköszönte Petr Pavelnek a lőszerszállítmány-programot, melyet Csehország koordinált, és melynek keretében eddig kétmilliónál is több lőszert szállítottak Ukrajnának.

Pavel egyébként ugyancsak hangsúlyozta beszédében a szigorúbb szankciók fontosságát, és hogy mindenkinek el kell magyarázni, milyen komoly fenyegetést jelent Oroszország Európa biztonságára nézve, ugyanis ezzel szerinte nem minden ország van tisztában.

Pavel arról is beszélt, hogy a szankciókra nem azért van szükség, hogy az egyébként nehéz gazdasági helyzetben lévő Oroszország tönkremenjen, hanem azért, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerüljön. Arra a kérdésre, hogy Oroszország háborúban áll-e Európával, a cseh államfő azt felelte, Oroszország folyamatos konfliktusnak fogja fel a történelmét a Nyugattal szemben, és nyilvánvalóan ellenségként tekint az európai országokra. „Reméljük, hogy ezt Pozsonyban és Budapesten is megértik” – vetette közbe erre Vass Róbert, a GLOBSEC alapítója, aki Pavellel közösen nyitotta meg a rendezvényt.

Petr Pavel természetesen beszélt az amerikai szerepvállalás megváltozásáról is, és ugyan úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nélkül nem lehetséges garantálni Ukrajna biztonságát, azt is hozzátette, Európának minél nagyobb részt kell vállalnia ebből.

Rugalmasan és összehangoltan kell reagálnunk a változó biztonsági kihívásokra

– mondta a cseh államfő, aki a közös cselekvés fontosságát is hangsúlyozta.

Végezetül Pavel az ukrajnai újjáépítés fontosságát is kiemelte. A cseh elnök szeretné, ha a júliusi olaszországi konferencián, amely a háborúban álló ország újjáépítéséről szól, napirendre kerülne „egy Ukrajnára szabott, modern Marshall-terv” gondolata is. Ennek pedig az egyik kulcseleme, hogy a befektetők ne kockázatként, hanem lehetőségként tekintsenek az országra.