Ruszin-Szendi Romulusz állítja, nem kapott figyelmeztetést a honvédelmi minisztertől

Cáfolta a 444-nek Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írásos utasításba adta volna, hogy ő a különböző katonai üléseken nem térhet el a hivatalos mandátumától.

Az utasításról a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság múlt heti ülése után beszélt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkár és Kósa Lajos bizottsági elnök.

Azon az ülésen a bizottsági tagoknak lejátszották azt a NATO-ülésről készült felvételt, amelyen állításuk szerint Ruszin-Szendi Ukrajnát élteti (a Slava Ukraini fordulattal), illetve bemutattak olyan dokumentumokat is, amelyek szerintük igazolják, hogy az akkori vezérkari főnök nem a kormány hivatalos álláspontját képviselte, és hogy nem valós tartalmú jelentéseket adott le. A bizottság ellenzéki tagjai szerint Kósa a magánvéleményét fogalmazta meg.

Az államtitkár állította, a volt vezérkari főnök viselkedése gyanús volt, ezért kapta az utasítást 2022-ben, illetve ez is szerepet játszott a 2023-as felmentésében. Az államtitkár azokra a kérdésekre már nem válaszolt, hogy ha valóban gyanús volt Ruszin-Szendi, miért nem ellenőrizték évekkel korábban, és miért csak most folyik ez a vizsgálat.

A Tisza szakértőjének állt Ruszin-Szendit az ülésre nem hívták meg. Ő és Magyar Péter az üléssel egyidőben tartott sajtótájékoztatón utasították vissza a kormányzat vádjait, az ülés utáni részletekről így írásban tettük fel a kérdéseinket.

Ezekre pár nap elteltével érkezett válasz. Ruszin-Szendi azt írta, vezérkari főnökként minden esetben a hivatalos nemzeti álláspontot képviselte.

„A valóságot meghamisító jelenlegi kormányzati kommunikáció egy állítólagos és nem létező utasításra vonatkozik. A működési rend alapján ilyen utasítások szigorú formai és tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentumban szerepelnek. Ilyen nem készült, illetve ilyet nem adtak át nekem. Ráadásul a vezérkari főnökök katonai szakmai kérdésekről tárgyalnak, és nem politikai kérdésekről. A hazug és a hatalmát féltő kormányzati kommunikáció ezzel kapcsolatban is szándékosan hamis látszatot kelt.”

Azt állítja, soha nem tért el a hivatalos mandátumtól, azt képviselte, amit a kormány is képviselt abban az időben.

„Ebben az időszakban is ukrán katonákat képeztünk itthon, ukrán katonai sérülteket ápoltunk a Honvéd Kórházban. A kormány és annak feje Oroszországot nevezte agresszornak, és kijelentette, hogy hazánk kiáll Ukrajna területi egysége és önvédelemhez való joga mellett. Az elmúlt hetekben sokat hallottuk idézni, ahogyan a kormányzat sürgette és szavazta meg Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának a kezdetét is.”

Rákérdeztünk arra is, hogy a miniszter közölte-e vele vagy utalt-e rá, hogy nem bízik benne vezérkari főnökként, mire Ruszin-Szendi azt írta, soha semmilyen figyelmeztetést nem kapott sem szóban sem írásban.

„Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ilyet a mai napig nem tudtak bemutatni.”

Arra nem válaszolt, hogy valóban Ukrajnát dicsőítette-e, mert úgy gondolja, titkos információt adna ki azzal, ha beszámolna arról, mit mondott a NATO ülésen. „Ilyen vétség azonnal a nemzetbiztonsági engedély megvonásával és büntetőeljárás megindításával járna.”

Arra a kérdésünkre, hogy valóban más tartalmú jelentéseket adott-e le, azt írta, minden esetben „korrekt, a teljes részvétel idejét lefedő jelentés született.”

Szerinte a 2023-as menesztésével kapcsolatos kommunikációt utólag találták ki, annak nincs köze a valósághoz. Ruszin-Szendi szerint „az állampárt hazudik, csal, hamis látszatot kelt, meséket generál” annak érdekében, hogy hatalmon maradjon.

Megkérdeztük, hogy a róla tett kijelentések miatt tesz-e feljelentést, amire azt írta, nem most, és nem a bíróságon kell nyerni, hanem a választáson. Ha a Tisza nyer, „visszaállítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, akkor talán lesz értelme ilyen ügyekben eljárni.”

Az egészet mondvacsinált politikai eljárásnak tartja.

Ruszin-Szendi Romulusz válasza után megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy nyilvánosságra hozzák-e a miniszteri utasítást, illetve megkérdeztük azt is, mi volt a miniszter számára gyanús Ruszin-Szendi magatartásában, és miért csak most vizsgálják, hogyan járt el vezérkari főnökként. Ha válaszolnak, a cikket frissítjük.