Magyar atombombáról álmodozik a Miniszterelnökség támogatásából megjelenő kerületi lap

Megjelent (bedobták a postaládába) a Wekerlei Napló legújabb száma. Az idén még csak ez az első, de megérte a várakozás, mert erős tartalmat állított össze a lapot kiadó Wekerlei Polgári Egyesület.

Az újság megjelenése a Miniszterelnökségnek köszönhető, mint az a lap impresszumából is kiderül. „A kiadvány megvalósítását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta”. A Wekerlei Polgári Egyesület Is állandó nyertese az állami pénzosztó Városi Civil Alap pályázatnak, ahol számos fideszes álcivil szervezet is nyerni szokott. Ez az egyesület idén 10,95 millió forint pályázati pénzt nyert a VCA-ból,

tavaly 11 milliót, 2022-ben is 11 milliót, 2021-ben 12 milliót. Ebből jut az újság kiadására is.

És akkor a lapról. A számos érdekes cikkből kiemelkedik a Trianonról szóló megemlékezés, amit a szervezet vezetője, Vitéz Tamás jegyez. Nem sok felvezetés után tér át az Európai Unió szidalmazására, azzal a lendülettel pedig megvédi az oroszokat, akiknek elegük lett a Jaltában lefektetett játékszabályokból, és úgy döntöttek, hogy megvédik a határaikon túlra került orosz nyelvű és/vagy nemzetiségű embereket. (A „határaikon túlra került” annyira nincs részletesen kifejtve a cikkben, de a Szovjetunió megszűnésére és számos független állam létrejöttére gondolhatott a szerző.)

Ez annyira hangsúlyos rész, hogy megismétli Vitéz: „az orosz úgy döntöttek, (…) a határaikon ideiglenesen túlra került nemzettársaikat megvédik, ha másként nem megy, hát hadsereggel. Az orosz egyesítés visszaszerzi az elvesztett földeket, embereket. Európai szemmel ez botrányos.

Így függ össze a 105 éve kialakult ideiglenes határrendszer azzal, amiért már három éve dúl az orosz-ukrán háború. Már rég vége lenne, ha a területszerző békét a nyugatiak meg nem torpedózzák”

- írja a szerző, könnyedén párhuzamot vonva Trianon és a most zajló háború között.

Vitéz szerint a nyugatiak „csak azért szájalnak Ukrajna mellett, mert azt nem bírják elviselni, hogy az orosz nemzetegyesítő háború sikere fel fogja mutatni, hogy a 100 éve általuk összetákolt, a nemzeti határokat semmibe vevő »békerendszer« gonosz volt és tarthatatlan”.

Vitéz szerint Magyarországnak nincs maradása az EU-ban sem. „Brüsszel még kapálózik, de ő is elsüllyed majd a történelem lefolyóján. Csak arra vigyázzunk, ne vigyen minket is a csatornába. A közösen felvett európai gigahitel lesz a rövid csalagút első lépése a kanálisba. Megfelelő időben és módon majd más vizekre kell eveznie a magyar nemzetnek”.

És végül a csattanó, ami megoldást jelentte a bajainkra, kérdés vagy sóhaj formájában hangzik el.

„Mi lenne, ha nekünk is lenne atombombánk.”