Trump kiválasztotta a nyerő témát, és elkezdte vele tesztelni az amerikai demokratikus berendezkedést

Tavaly novemberben különösen gyorsan történtek a dolgok Los Angeles vezetésében. Miután a megválasztott, de még nem hivatalban lévő elnök, Donald Trump bejelentette, hogy akár katonai erővel is végrehajtja a kampányában megígért tömeges kitoloncolásokat, Amerika második legnagyobb városában már másnap elfogadtak egy „menedékváros-jogszabályt”. A demokrata vezetésű, a bevándorlókkal hagyományosan toleráns, a gazdaság egy részét is rájuk építő nagyváros a jogszabály értelmében például

• a saját erőforrásait nem állíthatja a szövetségi (kormányzati) bevándorlási hatóságok szolgálatába,
• nem gyűjthet adatokat az emberek bevándorlási státuszáról,
• a városi alkalmazottaknak megtiltja, hogy értesítsék a szövetségi hatóságokat az illegális bevándorlók előállításáról vagy elengedéséről.

A republikánus, bevándorlásellenes Trump és a demokrata, bevándorlással toleráns Los Angeles közötti harc kódolva volt a rendszerben, többszörösen is. Nemcsak a bevándorlókhoz való hozzáállás és a politikai oldal különbsége miatt, hanem amiatt is, hogy ez a törésvonal tökéletes indok a központi kormány és helyi politikai erők közötti erőméregetésre.

Aztán pénteken Trump belekezdett.

A szövetségi bevándorlási hatóság (ICE, Immigration and Customs Enforcement) emberei több mint 40 bevándorlót tartóztattak le a Home Depot nevű áruház parkolójában, ott, ahol egy erre szakosodott szervezet napi melókat osztogat legálisan, és rajtaütések voltak az Ambiance Apparel nevű ruhacégnél is. A lépést, hogy úgy fogalmazzunk, nem tartották elegánsnak a Los Angeles-iek, az ICE ugyanis nem problémás emberekre, bűnözőkre, hanem kétkezi munkából megélni próbáló munkavállalókra csapott le terepmintás ruhában, golyóálló mellényekben. Olyanokra, akik nélkül nagy eséllyel megbénulna a város, de egész Kalifornia gazdasága is.

A hír gyorsan terjedt, és gyorsan megjelentek a helyszíneken a rokonok, ismerősök és tiltakozók is, akik megpróbálták megakadályozni a letartóztatásokat és az elszállításokat. A tüntetések gyorsan erőszakossá váltak, a fejleményekről többször is beszámoltunk azóta, időrendben ebben, ebben és ebben a cikkben. A tiltakozások negyedik napja tartanak, a kormány pedig igyekszik látványosan durván rendet rakni. A letartóztatások száma 56-nál áll a legfrissebb hírek szerint, a letartóztatottak között van egy szakszervezeti vezető is.

A nagy kérdés most, hogy Trump politikailag mennyire akarja eszkalálni ezt az egészet, illetve mennyire tudja rákényszeríteni az akaratát egy tagállamra és egy városra. Van, aki úgy fogalmazza meg a kérdést, hogy most dől el, mennyire tudja autoriter irányba vinni Amerikát. A New York Times szerint például ez már az.

Hogy mennyire akarja Trump azt, ami most zajlik, arra a válasz nem túl bonyolult: nagyon.