Orbán osztogatása és az uniós pénzek hiánya teljesen megborította a költségvetést
Lelkesen örvendezik az államháztartás májusi folyamatairól kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy milyen „számottevő” többlettel zárta az ötödik hónapot a központi költségvetés. A felszín alatt azonban egy teljesen összeomlott, pályájáról kisiklott gazdálkodási terv rejtőzik. Bár a rejtőzés kifejezés talán túlzó is, hiszen mára a különböző helyekről érkező információk alapján teljesen világos lett az, ami már hónapok óta nagyon erősen gyanítható volt. Hogy az idei költségvetés is teljesen összeomlott.
Már az első pár hónap után arról írtam, mennyire deja vu élménye lehet annak, aki követi az államháztartási folyamatokat és a jelentéseket, hiszen gyakorlatilag pontosan ugyanaz történik, mint tavaly. A különbség csak annyi, hogy akkor a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium már áprilisban felismerte a helyzet tarthatatlanságát, és megszorításokról, a költségvetési hiány emeléséről döntött. Most ugyanerre a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumnak két hónappal több kellett. Pedig az idei GDP és inflációs várakozásukat már március végén rontotta a kormány: az eredetileg tervezett 3,4 százalékos növekedés helyett 2,5 százalékot tart elérhetőnek, az infláció pedig 3,2 százalék helyett 4,5 százalékos lehet. Ennek a két alapvető mutatónak a változtatása elviekben már megalapozta a költségvetési célok módosítását is.
Ezer sebből vérző költségvetés
Az államháztartás központi alrendszere tehát „számottevő” többlettel zárt májusban, ez 129,5 milliárd forintos pluszt jelent, ami valóban az elmúlt évek ötödik havi egyenlegeihez képest kimagasló. Ezt is egyébként annak köszönheti a kormány, hogy az MVM jelentős osztalékot fizetett az államkasszába, 213,5 milliárd forintot. Egyben ez azt is jelenti, hogy ha nincs ez az egyszeri bevétel, akkor 84 milliárd forintos lett volna a havi hiány nagysága, aminél rosszabb május 2022-ben volt.
Ráadásul némi szerencséje is volt a kormánynak. Ugyan május 31-e szombati napra esett, ezért a társasági adó befizetésének határideje már júniusra csúszott (június 2., hétfőre), viszont „ettől függetlenül a vállalkozások jelentős része május 31-ig megfizette a társasági adóját, 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig”, írja az NGM.
Közleményében kitér még arra is, hogy május végéig 2217,7 milliárd forint kamatkifizetés történt, ami 457,1 milliárd forinttal magasabb az előző év első öt hónapjában történt teljesítésnél. Magasabban teljesültek a nyugellátásokra fordított összegek is. Május végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3 292,9 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1 250,6 milliárd forintot fordítottak.
