Megsértették Orbánt, mire a NER ideológusai lesztálinistázták az Akadémiát: a kormány kampánya a magyar tudomány ellen

Az alaptörvény áprilisban elfogadott 15. módosítását, a NER „az ember férfi vagy nő” tantételét kezdi ki a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya abban az állásfoglalásban, amit kedden fogadtak el.

„Az »ember vagy férfi, vagy nő« pontatlan állítás, hasonlóan ahhoz, hogy »az ember szíve a bal oldalon van«, mivel ismeretes ennek a fordítottja is. Ha csak két biológiai nemet deklarálnánk az eltérések figyelembevételéve nélkül, az marginalizálhatná azokat az embereket, akik nem illeszthetők be ezekbe a kategóriákba. (...) Jó lenne mindezt elkerülni”

- fogalmaz a Biológiai Tudományok Osztályának 90% feletti többséggel elfogadott állásfoglalása. A Magyarország vezető biológusai aláírt állásfoglalás ugyan nem említi meg az alaptörvényt, de egyértelmű, hogy az a tavasszal elfogadott, 15. alkotmánymódosításra reagál, mely a „genderellenes” háború jegyében deklarálta, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, nincs más lehetőség.

Hiába fizették ki a védelmi pénzt, jön az újabb támadás

Az MTA állásfoglalására adott politikai reakciókra még várni kell (valószínűleg nem sokat), a kormányközeli sajt elmúlt napi cikkeiből azonban már kiolvasható, hogy mire lehet számítani. A laphoz kiszivárgó tervezetet a Magyar Nemzet azzal a címmel közölte, hogy „Újabb politikai támadást tervez a Magyar Tudományos Akadémia egyik tagozata”, amit „Falus András biológus szervezkedésének” tituláltak - annak ellenére, hogy valójában azt nem is ő javasolta az Akadémián.

Valójában ez már a sokadik, az MTA ármánykodásáról, „napi politizálásról”, összeesküvő tudósklikkekről szóló cikk az elmúlt hetekben a kormánylapban. Lassan két hónapja tart a szervezett politikai kampány a Magyar Tudományos Akadémiával szemben, melyet hol sztálinista maradványnak, hol a nemzeti érdekekkel szemben áskálódó intézménynek bélyegeznek - miközben a támadássorozat célja és időzítésének oka továbbra is homályos.

Az idén kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetését az ellenük irányuló kampány eléggé meglephette azok után, hogy alig fél éve engedtek a kormány nyomásának.

A Magyar Nemzetben mindenesetre május 6. óta átlagosan két-három naponta jelenik meg egy cikk, amely hol a belső ellenségeket listázza az Akadémián azon az alapon, hogy melyik akadémikusnak voltak kormánykritikus megszólalásai, hol a teljes intézmény politikai átvilágítását és átalakítását, az „elmaradt rendszerváltás” pótlását követelik. Máskor azt szeretnék, ha az MTA lehetőleg csak nyelvművelési kérdésekkel foglalkozó, tét nélküli tudósklub legyen.

„A kommunistáktól már jól ismert módszerrel, szalámitaktikával kerítette hatalmába egy szűk, baloldali, kormány- és reformellenes csoport a Magyar Tudományos Akadémiát”

- olvasható az egyik cikkben, mely listába is szedi azokat, akik „kormány- és reformellenes megnyilvánulásaikról is ismertek”.

A célkeresztben a kutatóhálózat autonómiájáért kiálló, kutatókból álló civil szervezet, az Akadémiai Dolgozók Fóruma áll, melynek az MTA-hoz a néven túl valójában nincs is intézményi köze, de a kampány a Magyar Tudományos Akadémia egésze ellen irányul.

„A reformokat elutasító kisebbség az Akadémia elnökségéhez is beszivárgott” - állította a kormánylap, és többek között Lamm Vandát, az MTA alelnökét és Vékás Lajost, az MTA elnökének stratégiai tanácsadó testületének tagját nevezte meg. Neki az volt a bűne, hogy a lap szerint ő „is rendszeresen ágált a tudományos élet átalakítása ellen”.

Schmidt Mária, Lánczi és egy miniszterelnöki sértés

A listázás a Figyelő civilek elleni kampányát idézi, melyben az akkor Schmidt Máriához került, Lánczi Tamás által főszerkesztett lap 2018-ban „soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait és a CEU oktatóit (a személyiségi jogok megsértése miatt később emiatt a bíróságon vesztett a kiadó). Lánczi azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője lett, onnan folytatja a civilek és a kormánykritikus sajtó elleni hadjáratot.

Bár az MTA elleni támadássorozatban Lánczi Tamás személyesen nem vett részt, így sem nehéz kapcsolatot találni a hét évvel ezelőtti és a mostani támadások között, ahogy a CEU elüldözésének (ez is egy Schmidt Mária-dolgozattal indult), az értelmiségi-intézményi térfoglalás iránti korábbi jobboldali igénybejelentéseknek is a mostanihoz hasonló dinamikájuk volt.

A Magyar Tudományos Akadémia elleni legújabb támadássorozat két igazán fajsúlyos figurája Schmidt Mária, valamint idősebb Lánczi, a korábbi Corvinus-rektor filozófus Lánczi András, az „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” gondolat szabadalmaztatója. Az orbánizmus két főideológusáról van szó, akik most is közel állnak a miniszterelnökhöz, és nem is tagadják, hogy az MTA elleni kampány közvetlenül az Orbán Viktor elleni afférhoz kapcsolódik.