„Én nyugdíjas vagyok, de sokan féltik az állásukat” – a nagytakarítási törvény ellen tüntettek Székesfehérváron

Órák óta frissítgetem a Fejér Vármegyei Hírportált (FEOL), de semmi híre annak a péntek délutáni tüntetésnek, amin nagyjából közel százan vonultak a nagytakarítási törvényjavaslat ellen. Persze száz ember vonulását sokszor észre sem lehet venni Budapesten, ha nem figyel oda az ember, de Székesfehérváron ez már nagyobb tömegnek számít. A FEOL címlapjára szombat délelőtt ilyen hírek fértek fel:

Százezren, egy csapatban

Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András az utóbbi időben gyakran megszólalt a megszokott, emberarcú fideszes pozíciójából. A független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését célzó átláthatóságinak nevezett törvényről (amelynek a napokban halasztották el a megszavazását), a polgármester így nyilatkozott korábban a Népszavának:

„Ez egy parlament előtt lévő tervezet, aminek úgy látom, közvetlenül az önkormányzati világhoz nincs köze. Polgármesterként tudatosan nem szólalok meg olyan ügyekben, amelyek befolyásolására nincs jogosítványom, és amelyek szétfeszítenék a helyi közösséget ahelyett, hogy összekötnék.”

„Polgármester úr, szerintem ez nem egy százezren egy csapatban mentalitású hozzáállás” – mondta nagy tetszést kiváltva az esemény szervezője, Horváth Bence környezetvédő aktivista, utalva a székesfehérvári polgármester helyben ismert mottójára: „Közösen, százezren, egy csapatban.”

„Ha a polgármester úr a város futballcsapatával, jégkorongcsapatával és a saját, már saját maga szerint is befásult politikai közösségével kapcsolatban is tud hűséges csapatmentalitást tanúsítani, akkor igenis kötelessége Székesfehérvár közösségének tagjait is megvédeni, ha őket támadás éri és kiállni, azt mondani, eddig és ne tovább” – mondta Horváth, aki elmondása szerint több olyan civil, környezetvédő projektben is részt vett, amelyet az állam, vagy akár az önkormányzat is támogatott, miközben Európai Uniós forrásokat is felhasználtak.

Horváth tavaly júliusban részt vett a Vasvári Pál gimnázium korábbi igazgatója melletti három-négyszáz fős székesfehérvári tüntetés szervezésében, ahol a tankerületi igazgató lemondását követelték a helyiek.

Most a tüntetők a Petőfi parktól vonultak a belvároson keresztül a Hotel Magyar Király elé. Menet közben a helyiek közül többen tapsoltak a vonulóknak, de voltak, akik kifütyülték őket.

Bizalmatlanság

„Én nyugdíjas vagyok, de itt sokan félnek” – mondja egy bácsi a tömegből. Elmondása szerint a helyiek az állásukat, a jó hírüket is féltik, de az utóbbi időben, mintha a városban egyre többen mernének kritikusan fogalmazni a kormánypárttal szemben. Megkérdem, köze van-e ennek a Tisza Párt felemelkedéséhez.

„Aham” – felel szűkszavúan, és rám hunyorít. Több helyi Tisza sziget tagot is látni, kis csoportban álldogálnak, transzparensekkel a kezükben, és nem szívesen nyilatkoznak. Ahogy mások se: érezhető a bizalmatlanság a sajtóval szemben.

Az egyik Tisza szigetesek körül ácsorgó férfi a kérdésemre, hogy milyen a helyi sajtó, azt mondja, nem tud érdemben válaszolni, mert a helyi ügyeket nem követi. A tüntetők közül mások se nagyon. Az átláthatóságinak nevezett törvényről a férfi azt mondja, szerinte az „csak arra való, hogy a jelenlegi hatalom megtartsa a pozícióit”.

Cser-Palkovics András állásfoglalásaira oda szokott figyelni, az önkormányzatok helyzetéről alkotott véleményével egyet is tud érteni. A polgármester csütörtökön azt mondta, várja a kormányszóvivő bocsánatkérését, miután a szolidaritási hozzájárulást kritizáló önkormányzatokat síró-picsogónak nevezte.

Horváth beszéde nem volt hosszú, abban hosszasan mesélt arról, milyen civil tevékenységeket végzett, és arról is, hogy sok kortársához képest neki is néha eszébe jutott, hogy elhagyja az országot, mert „borzalmas ma a fiatalok számára az életkezdés”.

De szerinte a legnagyobb frusztrációt ma az okozza, hogy az országban „A háború, a harc és egyéb csatakiáltó, elnyomó szavaink uralják a közéletet, (...) a hatalom kijátssza és egymás ellen fordítja a társadalom különbözően gondolkozó csoportjait” – mondta Horváth, majd rövidesen elbúcsúzott a tömegtől.