Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a klímatörvény egyetlen érdemi részét, mert az is értelmezhetetlen

Az Alkotmánybíróság (Ab) 9:3 arányban hozott határozatával megsemmisítette a klímavédelmi törvény egyetlen konkrétumot tartalmazó paragrafusát – írja a hvg.hu. Az érintett rendelkezés azért ütközik az Alaptörvénybe, mert sérti „a nemzedékek közötti igazságosság, elővigyázatosság és megelőzés elveit”. Az Ab emellett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet is megállapított.

A mulasztás abban áll, hogy az Országgyűlés „nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok csökkentésének a hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia)”.

A klímavédelmi törvény megszületésének körülményeiből következik ez a mostani ítélet is. A hvg.hu emlékeztet rá, hogy 2020-ban a Párbeszéd és az LMP képviselői törvényt javasoltak klímavészhelyzet kihirdetéséről, illetve határozatot „az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról”. Ezeket azonban a kormánypártok a bizottságokban úgy átírták, hogy végül az eredeti javaslattevők nem szavazták meg, mert úgy látták, hogy az új szöveg alapján a kormánynak semmilyen komoly feladatot, célkitűzést nem kell vállalnia az éghajlatváltozás megfékezése érdekében.

Ezek az ellenzéki képviselők aztán az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely most 33 oldalon át indokolja aprólékos szakszerűséggel, tucatnyi tudományos és civil szervezet, nemzeti parki igazgatóság és más szakértő véleményére hivatkozva, hogy miért van igazuk.

Arra jutnak, hogy a törvényben nincsenek érdemi, számonkérhető vállalások, és ami van, az is pongyolán van beleírva. Tehát világosabb, konkrétabb, a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak jobban megfelelő törvényeket kell hozni – mondja ki az Ab-határozat indoklása.

Emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy az országgyűlés védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek hasznosítása során a természetvédelmi szempontok érvényesítését szolgáló biztosítékok megteremtésére se a kitűzött 2018-as határidőre, se azóta nem tett eleget az Alkotmánybíróság határozatából fakadó jogalkotási kötelezettségének, amely már önmagában is egy alaptörvény-ellenes helyzet fenntartását eredményezi (és ez nem az egyetlen ilyen eset).

A paragrafust jövő nyárig kell az országgyűlésnek jobban megfogalmaznia.