Magyar mintára készült, de a szlovákiai magyar szervezeteknek árthat leginkább Ficoék civiltörvénye

• Június elsején lépett hatályba a civil szervezetek működését szabályozó törvény Szlovákiában.
• A jogszabályt többször is módosították, rengeteg bírálat érte, és végül ugyan egy enyhébb változatot fogadott el a parlament, a törvény így is nehéz helyzetbe hozza a civil szervezeteket az országban, beleértve a szlovákiai magyar nonprofit szervezeteket is.
• Eredetileg az orosz külföldi ügynök-törvény mintájára készült, közvetlenül pedig a magyar civiltörvény is inspirálta. A Via Iuris jogvédő szervezet – itt dolgozott elnökké választása előtt Zuzana Čaputová is – igazgatóját, Katerína Batkovát kérdeztük a törvényről és annak magyar vonatkozásáról és párhuzamairól.

A 2025. június 1-jén hatályba lépett szlovák nonprofit törvény jól mutatja, hogy az orosz mintájú, civilellenes szabályozás, amely Magyarországon már évek óta zajlik, lassan terjedni kezd az EU-ban. A törvénynek hosszú előtörténete van, több komoly módosításon is átment, mielőtt szavazott volna róla a Szlovák Nemzeti Tanács, azaz a parlament. Eredetileg a legkisebb koalíciós párt, a nacionalista SNS terjesztette be, de a parlament végül egy enyhébb verziót fogadott el. Ettől még a jogvédők szerint a törvény több szempontból is aggályos, mert aránytalan adminisztratív terheket ró a szervezetekre, megnehezíti a működésüket, és a civil szektor megbélyegzésének, politikai célú gyengítésének veszélyét hordozza.

Adminisztratív terhek, szürke zónák, bizonytalanság

Az első tervezet arra kötelezte volna a külföldről évente legalább 5000 euró támogatásban részesülő civil szervezeteket, hogy minden tevékenységükben használniuk kell a »külföldről támogatott szervezet« megjelölést, továbbá éves jelentéstételi kötelezettségük is lett volna. Ezek elmaradása esetén szigorú büntetéseket is kilátásba helyezett a törvény, végső esetben a szervezet feloszlatását is

– mondta a 444-nek Katerína Batková, hozzátéve, hogy tavaly ősszel aztán ezt teljesen átírták, és bekerült a tervezetbe a lobbizás szabályozása, de ez kizárólag a nem kormányzati szervezetekre vonatkozott, a lobbitevékenységeket pedig nagyon tágan határozták meg: bármi lehetett lobbitevékenység, a közösségimédia-posztoktól kezdve a konferenciák szervezéséig. Ráadásul sok mindenkit érintett volna, nem csak a civil szférát, emiatt a tervezet számos kritikát kapott.

„A kormány mindezt az átláthatósággal indokolta, és azzal, hogy az Európai Unió sürgeti a lobbiszabályozást, azt pedig vehemensen tagadta, hogy orosz mintára született volna, még egy nyilatkozat is bekerült erről a tervezetbe, holott az SNS vezetője, Andrej Danko maga mondta, hogy Moszkvában erről a törvényről is egyeztetett az orosz kollégáival. Mi következetesen orosz törvényként hivatkozunk a tervezetre, ami nagyon feldühítette a kormányt” – folytatta Batková.

Végül az a jogszabály, amit április közepén elfogadott a parlament, és vasárnap lépett hatályba, számos enyhítést tartalmazott, és a legneccesebb részek kikerültek belőle, de a civil szervezetek szerint még mindig nagyon káros, és sok adminisztratív terhet ró rájuk.

Így a »lobbitevékenységeket« is feltüntető éves jelentés helyett éves pénzügyi beszámolót (átláthatósági jelentést) kell csak leadni, ebben viszont fel kell tüntetniük az összes olyan vállalkozást és jogi személyt, amelytől adományt kaptak, míg a természetes személyek esetében azokat, akik évente legalább 5000 eurót adományoztak

– hozott konkrét példákat Batková, aki szerint ez az adományozók jogait is sértheti.

A törvény plusz adminisztratív terheket is ró a civil szervezetekre azzal, hogy kiterjeszti rájuk a szabad információhoz való hozzáférésről szóló törvény hatályát. Ez hasonló ahhoz, amit Magyarországon közérdekű adatigénylésként ismerünk: bárki, akár magánszemély is, kérdéseket tehet fel arról, hogyan gazdálkodnak a szervezetek a közpénzekkel, és ezekre kötelező válaszolni. Katarína Batková szerint ezzel a szabályozással vissza is lehet élni, hiszen elvileg bárki küldhet akár több száz megkeresést, aminek a megválaszolása aránytalanul sok időt és erőforrást vehet el a civil szervezetektől.

„A törvénybeli kötelezettségek elmaradása esetén nem a szervezetet, hanem a törvényes képviselőt bírságolják meg. Ezzel simán vissza is élhetnek, és könnyen zaklatásba csaphat át, hiszen bárki folyamatosan kérdéseket tehet fel nekünk is a közpénzekről. Ráadásul tisztázatlan, mi is számít itt közpénznek, mert a definíció nem egyértelmű – például azt se tudjuk még, hogy az Európai Bizottságtól származó pénzek, amelyeket szlovákiai alapítványokon keresztül osztanak szét, közpénzek-e vagy sem”, mondta.

Nagyon sok a szürke zóna, nekünk pedig tisztázatlan jogi kötelezettségeknek kell megfelelnünk. És senki sem válaszolt nekünk, amikor próbáltunk útmutatást kapni minisztériumoktól. Meg akarunk felelni ezeknek a kötelezettségeknek, de nem tudjuk, hogyan. Ez még akkor is nagy probléma, ha a legrémesebb dolgokat kiszedték a törvényből: nincs szó lobbizásról és nem szüntethetik meg a szervezetet

– sorolta Katarína Batková, aki szerint a jogszabály végső formája az uniós és nemzetközi intézmények aggályai, valamint a koalíción belüli nyomás kombinációjának köszönhető: „Különösen a második legnagyobb koalíciós párt, a Hlas szorgalmazta erősen, hogy a jogszabály ne legyen olyan pusztító a nem kormányzati szervezetekre nézve, mely nagyban segített a helyzeten. Emellett jelentős nyomás nehezedett a nem kormányzati szervezetek részéről is. Tüntetéseket és kampányokat szerveztünk, és igyekeztünk minden médiában elmagyarázni, miért káros ez a törvény. Rengeteget szerepeltünk a médiában a végső szavazás előtt.”

A magyar szál

Az eredeti javaslatot nagymértékben a 2017-ben elfogadott magyar civiltörvény inspirálta, melyet aztán 2021-ben az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán hatályon kívül helyeztek. Batková szerint gyakorlatilag egy az egyben átvették a magyar jogszabály rendelkezéseit. A szlovák jogszabály ugyanakkor nem hasonlítható a nagytakarítási törvényhez, melyet Batková is nagyon fenyegetőnek és elrettentőnek talál, és nemcsak a konkrét szervezetekre nézve tartja károsnak, akik felkerülnek a listára, hanem a civil társadalomra és a vállalkozásokra is. „Ez olyasmi, amit maximum Fehéroroszországban vagy más hasonló országban tudnék elképzelni.”