A brit miniszterelnök háborús konfliktusra készíti fel a hadsereget

Jelentősen bővíti tengeralattjáró-flottáját a brit haditengerészet. Keir Starmer brit miniszterelnök hétfőn arról beszélt, hogy már nem lehet figyelmen kívül hagyni az Oroszország felől érkező fenyegetést, és „a konfliktus elhárításának legjobb módja a felkészülés a konfliktusra”.

Majd egy skóciai hajógyárban Starmer bejelentette, hogy ezt a készültséget fizetésemelésekkel és egy erősebb, teljes mértékben kiképzett tartalékos állomány létrehozásával fogják elérni. Mindezzel a NATO képességeit akarják növelni, és a brit kormány reméli, hogy az Egyesült Királyság a legnagyobb hozzájárulását tudja majd adni a katonai szövetséghez annak megalakulása óta. Szeretné, ha ők lennének a legjobbak a haditechnikai innovációban.

A brit kormány vállalja, hogy legalább hat új lőszergyár épít az Egyesült Királyság területén, létrehozza a hibrid Királyi Haditengerészetet, ami a drónokat hadihajókkal, tengeralattjárókkal és repülőgépekkel vegyíti, valamint jobb lakhatást és felszerelést nyújt a fegyveres erők tagjainak. És 15 milliárd fontot fektetnek be a „szuverén robbanófejprogramba” – ami nukleáris fegyvereket jelent.

Az AUKUS (az USA-val és Ausztráliával kötött partnerség) keretében akár 12 támadó tengeralattjárót leszállítanának. A brit haditengerészet jelenleg hat Astute-osztályú, hagyományos fegyverzetű nukleáris tengeralattjárót tart hadrendben, és egy további ilyen tengeralattjáró van gyártás alatt. De a most bejelentett program alapján ezeket a 2030-as évek végétől 12 új SSN-AUKUS-osztályú, szintén nukleáris hajtóművekkel és hagyományos fegyverzettel felszerelt tengeralattjáró váltja fel. Az új hajóosztály elnevezése arra utal, hogy a tengeralattjárókat az AUKUS keretében gyártják majd.

A korábbi brit és ausztrál miniszterelnök, Boris Johnson és Scott Morrison, valamint Joe Biden előző amerikai elnök 2021-ben jelentette be a három ország AUKUS néven létrehozott új biztonsági partnerségi kezdeményezését.

A tavaly júliusban megválasztott Starmer máris csökkentette a segélyezési költségvetést, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 2,3 százalékáról 2027-re a GDP 2,5 százalékára növelje, és hosszabb távon a 3 százalékos szint elérését tűzte ki célul. A katonai költségvetés elmúlt években végrehajtott csökkentései ellenére Nagy-Britannia Franciaország mellett még mindig Európa egyik vezető katonai hatalmának számít, hadserege segít megvédeni a NATO keleti szárnyát, haditengerészete pedig jelen van az Indo-csendes-óceáni térségben. De a hadsereg létszáma a 70 860 kiképzett katonájával a napóleoni idők óta nem volt ilyen alacsony, ezért az egészet újra akarják építeni. (Reuters/BBC/MTI)