Iszonyú szoros a lengyel elnökválasztás az exit poll szerint, 50,3%-re mérik a liberális jelöltet, 49,7-re a jobboldali ellenfelét

Kijött az exit poll, miután este kilenckor bezártak a szavazóhelyiségek a lengyel elnökválasztás második fordulója után, de a jelzett eredmény annyira szoros, hogy abból egyelőre semmilyen érdemi következtetést nem lehet levonni.

A lengyel Ipsos exit pollja szerint a szavazatok 50,3 százalékát szerezte meg Rafał Trzaskowski, Varsó liberális polgármestere, aki Tusk pártját képviseli, míg ellenfele, a PiS által támogatott Karol Nawrocki támogatottságát 49,7 százalékra mérték.

A jobboldali, piS-közeli TV Republika megbízásából készült egy másik exit poll is, egészen hasonló eredménnyel: náluk Trzaskowski 50,17 százalékot, Nawrocki 49,83 százalékot kapott.

Az exit poll hibahatára ugyanakkor plusz/mínusz 2 százalék, vagyis egy-két tizednyi különbségnek felesleges érdemi jelentőséget tulajdonítani. A végeredményre és ezzel Lengyelország következő elnökének személyére néhány órát még biztosan várni kell.

Az viszont már biztos, hogy magas volt a részvétel, az előzetes adatok szerint 72,8 százalék. Ez nagyjából 5 százalékponttal magasabb, mint két héttel korábban az első fordulóban volt. A területi adatok szerint valószínűleg mindkét jelölt sikeresen mozgósíthatott, bár nagyon kicsit azokban a nyugat-lengyelországi vajdaságokban nőtt jelentősebben a választói aktivitás, ahol Tusk Polgári Koalíciója erős - ez az adat inkább Trzaskowskinak tűnik kedvezőnek.

A két héttel ezelőtti első forduló előtt még Trzaskowski tűnt esélyesebbnek, akinek a győzelme különösen fontos lett volna a Tusk-kormánynak: egy „saját” köztársasági elnökkel, aki nem vétózza meg lépten-nyomon a kormányzat politikát, Tuskék mozgástere jelentősen megnőhetne – ahogy Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő fogalmazott az interjúnkban, az elnökválasztás tétje lényegében Lengyelország kormányozhatósága.

A május 18-ai első fordulóban azonban a jobboldali Nawrocki a vártnál jobban szerepelt, alig másfél szézalékponttal maradt el a 30 százalékkal győztes Trzaskowski mögött. Mivel mögöttük két radikális jobboldali jelölt, a Konföderációt képviselő Sławomir Mentzen (15%), valamint a szélsőséges, időnként poroltóval menórákra támadó Grzegorz Braun (6%) következett, velük együtt már inkább Nawrockinak állt a zászló. Igaz, Trzaskowskinak is volt tartaléka: három, 4-5% közötti kormányközeli és baloldali jelölt szavazatait ő húzhatta be.

A két forduló között mindkét jelölt tömegdemonstrációkat tartott Varsóban. A radikális Mentzen hivatalosan is beállt Nawrocki mögé, miután a PiS-közeli jelölt elfogadta az ő nyolc pontját, Nawrocki pedig a jobbszél szavazóira apellálva elutasította Ukrajna NATO- és EU-csatlakozását - Tusk ezt példátlan hazaárulásnak minősítette.

Tuskék Nawrockit ezen kívül többek között azzal támadják, hogy fiatalabb korábban futballultraként verekedésekben is részt vett, és azt hangsúlyozzák, hogy a sikeres lengyel politikához olyan elnökre van szükség, aki nem vétózza meg pártérdekekből a kormánytöbbség által hozott törvényeket. A jobboldali PiS ugyanakkor éppen azt sulykolja, hogy az egy kézben összpontosuló kormányzati-elnöki hatalom súlyos veszélyt jelentene a demokráciára. Az ő kampányüzeneteik többsége akár Magyarországon is készülhettek volna: Traskowski kampányát külföldről finanszírozzák, a lengyel szuverenitás veszélyben van, Tusk lepaktált Berlinnel.

A második forduló előtti közvélemény-kutatások nagyon kiélezett, szinte fej fej melletti küzdelmet jeleztek előre a két jelölt között: Rafał Trzaskowskit és az ellenzéki PiS által támogatott Karol Nawrockit egyaránt 50 százalék környékére mérték. Az exit poll adatok ezt tehát megerősítették, és bár ilyen szoros eredménynél azokból nem nagyon lehet kiindulni, a minimálisan erősebbnek mért Trzaskowski kilenc óra után pár perccel máris győztesként beszélt magáról, pártja eredményváróiban felzúdult a „Traskowski, elnök” skandálás, és egy-két kormányzati politikus is gyorsan gratulált neki. Karol Nawrocki első nyilatkozata szerint továbbra is bízik a győzelemben. „Győzni fogunk és megmentjük Lengyelországot” – mondta.

A félprezidenciális rendszerű Lengyelországban az elnök politikai súlya jóval nagyobb a magyarnál. A köztársasági elnök ugyanis egyáltalán nem csak reprezentál: komoly befolyása van az ország külpolitikájára, és erős vétójoga is van, amivel az előző elnök, a jobboldali PiS-ből érkező Andrzej Duda rendszeresen élt is, amióta 2023 végén a PiS kénytelen volt átadni a kormányzást Donald Tusknak.

Az elnökválasztásnak így nemcsak Lengyelországban tulajdonítanak óriási jelentőséget, annak tágabb külpolitikai hatásai is elég erőteljesek lehetnek. Három nappal a második forduló előtt Orbán Viktor is megszólalt: a magyar miniszterelnök a CPAC Hungaryn beállt a PiS-es Karol Nawrocki mögé, és azt állította, hogy a Tusk vezette Lengyelországban „lábbal tipornak minden európai szabályt és minden alkotmányos elvet”.

A Sphera uniós projekt keretében a két forduló között Varsóban forgattunk: