A Kúria szerint megalapozatlan volt a vasárnapi mini-Pride betiltása

Nem engedte a Kúria a vasárnapi mini Pride betiltását, ugyanis a rendőrség nem megfelelően indokolta meg azt - derül ki a Kúria közleményéből. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az Alaptörvény tizenötödik módosítása és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok miatt nem akarta engedélyezni a tüntetést. Ez az a gyülekezési törvényre vonatkozó módosítás, ami ellen hetek óta zajlanak a tüntetések.

Határozatában a Kúria megállapította, hogy a rendőrség döntése egyetlen értékelhető tényt sem tartalmazott arra vonatkozóan, hogy miért is lenne indokolt jelen helyzetben a gyülekezési jog korlátozása. A Kúria szerint a rendőrség döntése tehát alaptalan, továbbá utal arra is, hogy következetlen, hiszen májusban már volt egy hasonló témájú felvonulás a városban.

Több civil szervezet előre bejelentette a BRFK-nál, hogy 2025. június 1-jén vonulásos rendezvényt tartanának, hogy kiálljanak „a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége mellett és felhívják a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre”.

A bejelentők azt ígérték, hogy a „gyűlés nem tesz elérhetővé semmilyen pornográf vagy a szexualitást bármilyen módon ábrázoló tartalmat, kizárólag az LMBTQI közösség tagjait is megillető alapvető jogok védelmét és a jogegyenlőséget népszerűsíti, jeleníti meg”.

A rendőrség azonban a gyűlés megtartását egy határozattal megtiltotta. A BRFK szerint a felvonulás az Alaptörvény tizenötödik módosításába és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokba ütközik, ugyanis „sérti a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz fűződő alapjogát”.

A határozatot a szervezők a Kúrián megtámadták, a keresetük szerint ugyanis a rendőrség hiányosan adta be határozatát, amivel megsértette indokolási kötelezettségét, ami jogellenes alapjogkorlátozáshoz vezetett. Kérték továbbá, hogy a Kúria kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.

A Kúria megállapította, hogy mivel „a rendőrség határozata a bejelentés megfogalmazásán, a vonulás és gyűlés helyszínén, valamint azon nyilatkozaton kívül, hogy a gyűléshez bárki – akár gyerekek is – csatlakozhatnak, egyetlen értékelhető tényt sem tartalmazott. Ennek hiányában a betiltás alkalmazása pedig alaptalan.”

Emellett a határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, ami miatt a rendőrség betiltotta a gyűlést, miközben két héttel korábban egy másik LMBTQI tüntetés megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem tudomásul vette.

Mivel a Kúria a hatóság helyett nem vizsgálhatta meg az esetet, vizsgálat nélkül pedig állást sem tudott foglalni a gyűlés megtartásáról, ezért a határozatot megsemmisítette, és a rendőrséget új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. Az Európai Unió Bíróságához fordulást a Kúria az ügy körülményeire tekintettel nem találta szükségesnek.