Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a bankok a kamatstop folyamatos meghosszabbítása miatt

Több bank, így az OTP Bank, az Erste, a K&H és a Raiffeisen is az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy állapítsa meg a lakossági kamatstopként ismert szabályozás alaptörvény-ellenességét - olvasható a Magyar Bankszövetség nekünk küldött közleményében.

A kormány még 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre, írják, majd belemennek a részletekbe: „E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02%-os kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.”

A bankok éles szemmel vették észre, hogy a Covid-veszélyhelyzet elmúlt, de a kamatstop maradt, miközben a kamatkörnyezet növekedett.

„A meghosszabbított kamatstop hatálya 2024. december 31. volt, de ezt a Kormány a mérséklődő infláció, a 18%-ról 6.5%-ra csökkenő irányadó kamatszint ellenére hatodik alkalommal is meghosszabbította, 2025. június 30-ig. A kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés, nem utolsó sorban azért, mert a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is” - olvasható a közleményben.

Mivel a kamatstop rendelet, illetve annak meghosszabbítása „a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul”, ezért a bankok ezen rendelkezések alaptörvénybe ütközésének megállapítását kérik az Alkotmánybíróságtól.