Orbánék a Mi Hazánk frakciójával is összefognak az Európai Parlamentben
Nemzetközi szövetségesei előtt Orbán Viktor szeret úgy fellépni, mint a nemzetközi jobboldal szellemi vezetője, aki már Trump előtt Trump volt. Ennek a bizonygatására szervezi meg az Alapjogokért Központ évről évre Budapesten az Amerikai Konzervatív Unió kihelyezett konferenciáját, a CPAC Hungaryt. Itt a magyar miniszterelnök csütörtök délelőtt sokadszorra is meghirdette Brüsszel elfoglalását. Annak ellenére, hogy ez a 2024-es választáson sem sikerült neki, most azt mondta:
„A tavalyi európai parlamenti választás fényes siker volt. Ha összeadom a három jobboldali frakciót, nagyobbak vagyunk, mint az EPP. Persze a politika nem csak matematika, de a távlat világos: összefogás kell, lassan, lépésről lépésre, biztosan. Mire eljön a döntő csata ideje, egységesnek kell lennünk.”
Orbán terve most az, hogy egy fedél alá hozza az Európai Néppárttól jobbra álló képviselőcsoportokat az Európai Parlamentben. Kicsit azért elszámolta magát, hiszen az Európai Konzervatívoknak és Reformereknek (78 mandátum), a Patriótáknak (84 mandátum) és a Szuverén Nemzetek Európájának (25 mandátum) együttesen még mindig eggyel kevesebb mandátuma lenne, mint a Néppártnak (188). De ez valóban nem pusztán egy összeadási művelet, mert a tagpártok között néha olyan mély ideológiai és személyes ellentétek vannak, hogy azokat eddig soha nem sikerült feloldani.
Az egyik jelentős különbség, hogy az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) meghatározó pártjai, a Giorgia Meloni-féle Olaszország Fivérei és a lengyel Jog és Igazságosság például erősen Putyin-ellenesek, és támogatják Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. Egy másik tagjuk, a Svéd Demokraták nagyon megharagudtak a Fideszre, amiért a magyar kormány hosszú időn át blokkolta Svédország NATO-csatlakozását. Tavaly februárban azzal fenyegetőztek, hogy elhagyják az ECR-t, ha a Fideszt felveszik oda.
Orbán Viktor ezután jutott arra, hogy megalakítja a Patrióták frakcióját. Akkor a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Kocsis Máté azt mondta, a román nacionalista AUR felvétele miatt nem hajlandó csatlakozni az ECR-hez. Idén májusban Orbán Viktor már elismerőbben beszélt az AUR elnökjelöltjéről, George Simionról.
De a szélsőjobboldali pártokat, így a német AfD-t és a Mi Hazánkat összefogó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselőcsoportot sem könnyű összebékíteni a Patriótákkal. Az ESN elődje, az Identitás és Demokrácia azért bomlott fel, mert a Patriótákhoz igazoló francia Marine Le Pen tavaly januárban elhatárolódott a túl radikális AfD-től, miután a német szélsőjobbosok arról egyeztettek a szélsőséges identitárius mozgalom vezetőjével és neonáci aktivistákkal, hogy milyen tömeges deportálások kezdődnének, ha hatalomra jutnának.
A Budapesten megtartott CPAC-nek részben az a küldetése, hogy megpróbálja a döntő csata idejére közös nevezőre hozni a különböző európai frakciókban ülő, szélsőjobboldali pártokat. A meghívottak között ott van Alice Weidel, az AfD társelnöke, valamint a lengyel Mateusz Morawiecki, az ECR elnöke is.
