Ez a kereszténydemokrácia 3

„Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket.” (Orbán Viktor)

Amikor Orbán Viktor 2018-ban átkeresztelte az illiberális demokráciát kereszténydemokráciának, 20 pontban magyaráztuk el, hogy mit takar a kifejezés. Egy ciklussal később, amikor a NER mottója épp a Magyarország előre megy, nem hátra volt, és a kormány épp a stratégiai nyugalmat hirdette, megint 20 pontban értelmeztük az orbáni kereszténydemokrácia lényegét. A negyedik kétharmados győzelem óta pedig olyan karakteressé vált ez a kereszténydemokratikus rendszer, hogy ismét érdemes 20 pontban érzékeltetni, mit adott nekünk a „polgári”, „konzervatív”, „keresztény” jobboldal.

1. Miután a fajkeveredés-ellenes miniszterelnök a nemzeti ünnepen eltakarítandó rovarokhoz hasonlítja a politikai ellenfeleit, a kormány az egészet letagadja, az internetceleb-államfő pedig azzal védi a hallgatását, hogy őt is lehet egy szatyor fingnak nevezni, és különben is, az ellenzék vezetője is becsmérelt embereket egy szűk körben folytatott, lehallgatott beszélgetésben.

2. A kormánypárt egykori falusi polgármestere, akit közbeszerzésekkel előbb az ország leggazdagabb emberévé, majd a világ 1000 leggazdagabb embereinek egyikévé tettek, 27 milliárd forintos szuperjachton nyaral a feleségével, aki egy 120 milliós Bentley-ből 1 millió forintos nadrágban száll ki, de még a pólója is 600 ezer forintba kerül.

3. Kilenc évvel évvel azután, hogy a kormánypártok – a tiltakozásokat félresöpörve – lehetővé tették a jegybanknak, hogy alapítványokba szervezzen ki több száz milliárd forintnyi közvagyont, kiderül, hogy – miközben a jegybankelnök családja és haveri köre milliárdosokká válva nyíltan élte a nemzetközi luxuséletét – eltűnt 460 milliárd forint, és a kormány ezen teljesen meg van lepődve.

4. A kormány csendben eladja 50 milliárd forintért a főváros 100 hektáros területét, hogy az arab befektetők és a kormányfőhöz közel álló milliárdosok lényegében azt csináljanak vele, amit akarnak, majd amikor kiderül, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van, hirtelen elengedik a projektet.

5. A kormány azzal büszkélkedik, hogy néhány hetente tart egy meglepetésvendégek időhúzásával és elérés nélküli kormánypárti orgánumok alákérdezéseivel elrepülő, önkényes szempontok szerint levezényelt sajtótájékoztatót, amin az igazi sajtó kérdéseire rendszeresen nem jut idő, és ha esetleg mégis, általában akkor sem érkezik rájuk értelmes választ.

6. A 15 éve kétharmaddal uralkodó kormánypárt – aminek a képviselői titokban járják az országot, hogy válogatott embereknek adjanak elő – előbb elkezd lepukkant kórházakat mutogatni, mondván, az egy éve létező ellenzéki kihívója miatt nem voltak fejlesztések, majd az egyik kórházban inkább már örömmel mutatják be, hogy a mosdóban van szappan és vécépapír.

7. A kormánypárt kommunikációs igazgatója azzal a szöveggel áll bele a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének az arcába, hogy: „Kicsi! Kicsi! Már reszketsz. Már reszketsz, Kicsi. Ennyit tudsz? Ennyit tudsz? Ennyit tudsz?”, majd a miniszterelnök Harcosok Klubja című trollfarmszervező rendezvényén elítélt pedofil bűnözőt és náci posztokat megosztó képviselőt ültetnek a válogatott közönségbe.

8. Miközben a legfőbb kormánypárti szócsőben a történelem „legembertelenebb zsarnokságának” és a gonosz birodalmának nevezik az Európai Uniót, a legtöbbet az országa saját szövetségi rendszereit támadó miniszterelnök legfőbb politikai partnere egy háborúskodó, fasiszta diktátor és egy olyan elnök, aki arról híres, hogy átverte az üzletfeleit, az államot – ami ellen egy puccskísérlettel is próbálkozott –, elárulta a leghűségesebb embereit, az ügyvédjét és a saját minisztereit, de becsapta még a legközelebbi családtagjait is.

9. Az iparkamara kormánypárti elnöke nyíltan lobbizik azért, hogy gyorsan és egyeztetés nélkül szüntessenek meg egy adónemet, ami több száz ezer olyan adózónak okoz válságot, akiknek kötelező kamarai tagdíjat fizetniük.

10. A kormánypárt legfőbb politikusainak családjai milliárdosokká válnak, az elit magángéppel jár BL-döntőkre és luxusvadászatokra.

11. Miközben a miniszterelnök fia Csádban segíti a honvédség katonai műveletét, a külügyminiszter a világ egyik legnagyobb tolvajával tárgyal Egyenlítői-Guineában.

12. A népirtásokat relativizáló, bel- és külföldi dezinformációs kampányokat folytató kormány lejárató plakátokra rakja a szomszédos, egy agresszor nagyhatalom által megtámadott ország elnökét – akit még a támadó országban sem tettek kormányzati plakátra –, és amíg a kormány informatikai rendszerébe is behatoló agresszor országot mint megbízható partnert ott segíti, ahol tudja, addig bármiféle bizonyíték nélkül azzal vádolja a megtámadott országot – aminek a polgáraival riogat, és aminek minél rosszabb, nekünk annál jobb –, hogy a titkosszolgálatával meg akarja buktatni a kormányt.