Alkotmánybíróvá választották Polt Pétert és Hende Csabát

Alkotmánybíróvá választotta a parlament Polt Pétert és Hende Csabát. Megválasztásukhoz kétharmadra, vagyis 133 igenre volt szükség. Mindketten 136 igen szavazatot kaptak. Polt és Hende 12 évig lesz az Alkotmánybíróság tagja.

Polt Péter legfőbb ügyészből lett alkotmánybíró. A Fidesz golyófogójaként fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti első Orbán-kormány egyes ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták 2002-es hatalomra kerülése után. De még komolyabb támogatást kapott tőle a Fidesz 2010 után: a NER kiépülését számos intézkedése, illetve annak hiánya segítette, a trafikmutyitól az Elios-botrányon át több uniós támogatást érintő korrupciógyanús ügyig lehetett neki hálás a Fidesz, aminek Polt korábban tagja is volt.

Poltot az Alkotmánybíróság elnökének szánja a Fidesz. Elnökké választásáról külön is szavaz majd a parlament.

Hende Csaba szombathelyi egyéni parlamenti képviselői helyét és a parlament törvényalkotási bizottságának (TAB) elnöki pozícióját cseréli alkotmánybírói székre. Utóbbi pozíciója miatt kisebbfajta összeférhetetlenség is felmerült nála, mert TAB-elnökként a törvények zárószavazása előtt számos jogszabályhoz módosító indítványokat fűzött. Az alkotmánybírósági törvény szerint viszont egy indítvány elbírálásában „nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható”.

A 2010 és 2015 között honvédelmi miniszterként dolgozó Hende „bődületes csacsiságok halmazának” nevezte a feltételezést, hogy TAB-elnöksége miatt ne vehetne majd részt egyes alkotmányjogi panaszok és bírói kezdeményezések elbírálásában.

Polt és Hende megválasztásával már csak egy hely betöltetlen a 15 fős Alkotmánybíróságon. Bár a Mi Hazánk korábban három személyt is jelölt alkotmánybírónak, a parlament igazságügyi bizottsága Bánovics Tamást, Pápai Ákost és Gaudi-Nagy Tamást sem engedte át a plenáris szavazásra.