A tűzszüneti tárgyalások azonnal elkezdődnek – közölte Trump, miután Putyinnal egyeztetett
A februári és a márciusi egyeztetés után újra telefonon beszélt egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Trump a saját közösségi oldalán azt írta, a beszélgetés rendkívül jól sikerült. „Oroszország és Ukrajna azonnal megkezdik a tárgyalásokat a tűzszünetről, és ami ennél is fontosabb: a háború befejezéséről.
A tárgyalások feltételeit a két fél közvetlenül egymás között fogja megtárgyalni – ahogy ez természetes is –, hiszen ők ismerik a részleteket, amik mások számára nem hozzáférhetők. A beszélgetés hangneme és szellemisége kiváló volt. Ha nem így lett volna, azt most őszintén elmondanám.”
Arról is írt, hogy Oroszország jelentős kereskedelmi kapcsolatokat kíván kiépíteni az Egyesült Államokkal, „amint véget ér ez a szörnyű »vérontás«”, ezzel pedig teljes mértékben egyetért. „Óriási lehetőség áll Oroszország előtt: jólétet és rengeteg munkahelyet teremthet. A potenciálja GYAKORLATILAG KORLÁTLAN. Ukrajna szintén komoly nyertese lehet a kereskedelemnek az ország újjáépítése során” – írta.
A tárgyalások elkezdéséről Trump elvileg már tájékoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Emmanuel Macron francia elnököt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, Friedrich Merz német kancellárt és Alexander Stubb finn elnököt. „Mindannyiukkal beszéltem közvetlenül a Putyin elnökkel folytatott hívásom után. A Vatikán jelezte, hogy komoly érdeklődést mutat a tárgyalások megrendezése iránt. Induljon el a békefolyamat” – zárta a bejegyzést.
A BBC az orosz állami médiára hivatkozva azt írta, Putyin hasznosnak, informatívnak és őszintének nevezte a beszélgetést. „Elsősorban megköszöntem az amerikai elnöknek az Egyesült Államok támogatását abban, hogy újrainduljanak a közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között egy lehetséges békemegállapodásról. Az amerikai elnök kifejtette álláspontját a tűzszünettel kapcsolatban” – közölte. Azt mondta, Oroszország a „békés rendezés” híve, és hogy olyan kompromisszumokat kell találni, amik mindkét fél számára megfelelők.
Putyin arról is beszélt, hogy kész együttműködni Ukrajnával egy esetleges jövőbeli békemegállapodásról szóló memorandummal kapcsolatban. A TASZSZ szerint ez „egy bizonyos időre szóló esetleges tűzszünetet is magában foglalna, ha erre vonatkozó megállapodások” születnek. „Az isztambuli tárgyalások résztvevői közötti kapcsolatok újraindultak, ami okot ad arra, hogy úgy véljük, összességében jó úton haladunk” – fogalmazott Putyin.
Putyin a fekete-tengeri üdülőközpontból, Szocsiból beszélt, míg Trump Washingtonból kapcsolódott be a hívásba. Az ukrán elnöki hivatal szerint Trump még Putyin előtt pár percet telefonált Volodimir Zelenszkijjel is.
A hétvégi sikertelen béketárgyalás után Trump újra közvetlenül vesz részt a békefolyamatokban, holott korábban már azt is belengette, hogy az USA elengedi az egészet. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője a BBC szerint azt mondta, az amerikai elnöknek elege van mindkét félből, de a tűzszünet elérése a telefonhívások célja.
Nem sokkal a hívás előtt JD Vance amerikai alelnök újságíróknak azt mondta, hogy Washington felismerte: patthelyzet alakult ki, és ha Moszkva nem hajlandó részt venni a tárgyalásokban, akkor az Egyesült Államoknak végül ki kell mondania: ez nem az ő háborúja.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy egyfajta holtponton vagyunk. És szerintem az elnök ezt fogja mondani Putyin elnöknek: »Nézze, komolyan gondolja? Valóban hajlandó ebben részt venni?«”
– mondta Vance. „Őszintén szólva úgy gondolom, hogy Putyin elnök maga sem tudja igazán, hogyan vonuljon ki a háborúból.” Vance szerint megpróbálják befejezni a háborút, de ha nem sikerül, akkor végül azt fogják mondani: „Tudjátok mit? Érdemes volt megpróbálni, de nem csináljuk tovább.”
Előzmények: vatikáni találkozó, eredménytelen béketárgyalás, óriási dróntámadás
A szörnyen sikerült washingtoni találkozó után Trump és Zelenszkij Ferenc pápa áprilisi temetése előtt beszélt egymással a Vatikánban, ahol légvédelmi rendszerekről és az Oroszország elleni szankciókról is szót ejtettek. Pár napra rá alá is írták az ukrán nyersanyagokról szóló megállapodást. Az amerikai elnök a Kijev elleni nagyszabású rakétatámadás után az elmúlt időszak legkritikusabb megjegyzését tette Putyinnal szemben, elítélte a bombázást, és azt írta, nem tudja biztosan megmondani, hogy az orosz vezető komolyan gondolja-e a háború befejezését.
Aztán májusban Putyin egy televíziós beszédben „közvetlen tárgyalásokra” hívta Ukrajnát Isztambulba. Az oroszok végig nagyon ködösen fogalmaztak azzal kapcsolatban, Putyin ott lesz-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Végül persze nem ment el. Arról is volt szó, hogy esetleg Donald Trump is Isztambulba utazik a tárgyalásokra, de ő sem ment.
Pénteken azért megtartották az orosz és ukrán képviselők első élő találkozóját a háború kitörése óta. A két óráig sem tartó, eredménytelen béketárgyaláson olyanokat mondtak az oroszok, mint hogy: „huszonegy évig harcoltunk Svédországgal. Ti meddig vagytok készek harcolni?” Az oroszok örök háborúra való képességéről Vlagyimir Megyinszkij, Vlagyimir Putyin tanácsadója beszélt az ukránoknak.
Egyes beszámolók szerint az orosz tárgyalópartnerek azzal is fenyegetődztek, hogy elfoglalják Ukrajna Szumi és Harkiv régióit. Az előbbi szándékot igazolhatja, hogy szombat reggel orosz rakéta csapódott a régióban egy autóbuszba, aminek következtében meghalt kilenc ember.
Biztos, ami biztos, a tárgyalások után a háború kitörése óta az eddigi legnagyobb dróntámadást hajtotta végre Oroszország Ukrajna ellen. Egy nő meghalt, hárman – köztük egy 4 éves kisgyerek. Az ukrán légierő szerint az oroszok vasárnap reggel 8 óráig összesen 273 drónt indítottak, amelyekkel elsősorban a központi Kijev régiót, valamint az ország keleti részét célozták. Ez meghaladta a teljes körű ukrajnai invázió harmadik évfordulójának alkalmából indított 267 drónos támadást.
Az amerikai hangnem hétről hétre változik, a múlt héten egy katonai elemzővel és egy Oroszország-szakértővel próbáltuk meg átlátni a helyzetet:
