A világtörténelemben nem látott fordítás akadályozhatná csak meg a román szélsőjobbos Simion győzelmét

• Még mindig a legjobb forgatókönyv, hogy nem a színtelen-szagtalan koalíciós jelölt Crin Antonescu, hanem a nyugatos Nicușor Dan lesz a szélsőjobboldali George Simion második fordulós ellenfele a romániai elnökválasztáson.
• Simion győzelme esetén koalíciós kormányzás jöhet a most leszerepelt, de a tavalyi parlamenti választást megnyerő szociáldemokratákkal.
• A román NER-től még messze vagyunk, Romániában ugyanis van számottevő nyugatos erő, ami a 2010-es, 2020-as évek Magyarországáról sokáig hiányzott.
• Ha Orbán Viktor 2026-ban nyer, akkor nem kizárt egy szerbiai forgatókönyv, amikor a Fidesz és az RMDSZ kiegyezik a helyi szélsőjobboldallal.
• A Marosvásárhelyen született Kiss Tamás szociológussal, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával beszélgettünk.

A romániai elnökválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali George Simion nem várt arányban, 20 százalékpontos különbséggel nyerte meg. A második helyre Nicușor Dan független bukaresti polgármester futott be megelőzve a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ koalíciójának közös jelöltjét, Crin Antonescut.

Simion győzelme jóval nagyon annál, amit Călin Georgescu ért el a tavaly őszi, végül érvénytelenített elnökválasztáson, sőt: Simionra és Georgescura akkor összesen 3,1 millió ember szavazott, most csak Simionra 3,4 millió.

A koalíció elbénázta

„Bizakodóbb a hangulat annál, mintha Antonescu nyert volna” – mondta a hangulatot firtató kérdésünkre Kiss Tamás, aki Kolozsváron él, ahol a nyugatos Dan fölényesen nyert.

Az más kérdés, hogy talán még a világtörténelemben nem volt példa arra, hogy egy jelölt ilyen hátrányból fordítson. A szociológus szerint ennek a még mindig legnagyobb parlamenti erő, a Szociáldemokrata Párt az oka. A koalíció pártjai közül a kampányban éppen a szociáldemokraták eresztettek a legjobban, híveik nagy része a függetlenként indul volt miniszterelnökre, Victor Pontára szavazott, nem pedig a hivatalos jelölt Antonescura. A koalícióstárs nemzeti liberálisok szavazótáborára is jellemző volt a fegyelmezetlenség, ott a progresszívebb, piacfundamentalistább Dan volt az alternatíva.

Az RMDSZ még viszonylag jól jött ki ebből, még ha a koalícióstársak részéről érték is támadások a magyarok alacsonyabb részvétele miatt. Azok a magyarok, akik elmentek, 70-80 százalékban fegyelmezetten Antonescura szavaztak.

Utólag már mindegy, mégis felmerül a kérdés: hogyan követhetett el a koalíció akkora baklövést, hogy egy tíz éve visszavonult politikust indít az elnökválasztáson? „A tárgyalásos, informális logika miatt indították, ő volt az a jelölt, aki mindhárom koalíciós társnak elfogadható volt” – mondta Kiss Tamás. Hiába adják a koalíció vezető erejét a szociáldemokraták, ők csúnyán leszerepeltek az őszi elnökválasztáson, jelöltjük a miniszterelnök Marcel Ciolacu nem jutott be a második fordulóba.

Nincs hová hátrálni

De vajon közbeszólhat-e az Alkotmánybíróság, érvénytelenítheti-e ezt a választást is? Simion a további küzdelmekből kizárt tavaly őszi győztessel, Georgescuval szavazott, mi több, azt mondta, hogy győzelme esetén főtanácsadója, esetleg még Románia miniszterelnöke is lehetne. „Remélem, hogy nem – mondta Kiss Tamás, aki már az orosz befolyás emlegetését sem vette komolyan. – Georgescu győzelmét a jelölt feltételezett karizmája, valamint a neoliberális gazdaságpolitikával való elégedetlenség okozta. Ez utóbbi volt különösen elsöprő. Annak nem látom különösebb értelmét, hogy egy újabb alkotmánybírósági döntéssel tovább húzzák az időt, nyilvánvalóan ezt nem lehet megtenni a végtelenségig.”

Különösen úgy, hogy a szélsőjobb még az őszihez képest is növelni tudta a rá szavazók számát, vélhetően a nem egységes szociáldemokraták szavazataival. A kutató szerint Romániában látható egy osztályalapú törésvonal, az állami újraelosztást igénylő munkásosztály tagjai, valamint az informális gazdaságban dolgozók nagy többsége van Simion mögött.

A román NER-től még messze vagyunk

És miért bizakodóbb a hangulat Dan győzelmével? Az alacsonyan kvalifikált rétegekhez ugyan valószínűleg nem ér el a matematikus végzettségű bukaresti polgármester hangja, a nagyvárosi szavazókat viszont meg tudja fogni, ahogy a kolozsvári vagy bukaresti eredményeken is látszott. Meg azokat is, akik szerint Romániának továbbra is Nyugaton kell keresnie a boldogulását. Ez erős üzenet

lehet az EU- és NATO-ellenes (vagy legalábbis sokak által akként értékelt) Simionnal szemben. És ezért jobb, hogy nem Antonescu futott be, ő ugyanis semmiben sem képviselt határozott álláspontot, mozgósítási ereje pedig szinte nulla volt.

Akár Simion, akár Dan nyeri a második fordulót, előrehozott parlamenti választásra kicsi az esély, ilyen, akárcsak Magyarországon, még Romániában sem volt soha. Az már most biztos, hogy az új elnök nem a koalíció jelöltje lesz. Romániában ilyenkor új koalíciók jönnek létre. Simion győzelme esetén a tavaly a második helyen végzett pártja, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egy valószínűsíthető forgatókönyv szerint koalícióra lépne a Szociáldemokrata Párttal, valamint két, még az AUR-nál is szélsőségesebb párttal. Ha Dan nyer, akkor a Mentsük meg Romániát (USR) csatlakozhatna a meglévő koalícióhoz.

Kérdés, lehetne-e egyfajta ellensúly a Szociáldemokrata Párt az AUR mellett? Olyan ellensúly, amilyen a Fidesz mellett 2010-től soha nem volt. Kiss Tamás ezügyben erősen szkeptikus. „A szociáldemokraták semmire sem alkalmasak, jó úton haladnak afelé, amerre az MSZP sodródott 2010-től, bár a pártnak még megvan a helyi beágyazottsága” – mondta. Simion győzelme esetén a demokratikus erők két dologban bízhatnak, egyikhez sincs köze a szociáldemokratákhoz:

1. A Fidesznek 2010-re egy nagyon erős intézményi, ideológiai, gazdasági, szellemi háttere volt, amitől az AUR fényévekre van, sokáig Simion egyszemélyes mozgalma volt a mindössze hat évvel ezelőtt alapított párt.
2. A politikai establishmentet két oldalról érte támadás, a szélsőjobb mellett a radikális neoliberális progresszió is kiütötte a koalíciós jelöltet. Vagyis a Fidesz 2010-es győzelmével ellentétben, amikor a nyugatos liberalizmusból szinte semmi sem maradt, Románia más helyzetben van. Leginkább a szlovák helyzetre emlékeztet a romániai, ahol a Robert Fico vezette EU-szkeptikus, oroszbarát koalícióval szemben van egy erős nyugatos ellenzék.

És a magyarok hova álljanak?

Az erdélyi magyarok nincsenek könnyű helyzetben. A Fidesz vonalát követő RMDSZ nem teheti meg, hogy a második fordulóban a Fideszhez hasonlóan szuverenista, de mégiscsak magyarellenes Simion támogatására buzdítsa a magyarokat. Marad Nicușor Dan. Kelemen Hunor pártelnök egy hétfő reggeli rádióinterjúban bejelentette, hogy „a józan ész azt diktálja, hogy őt támogassák”. Közben persze Dan nem azon a térfélen van, ahol a Fidesz sőt, Kátai István, az első erdélyi Tisza sziget megalapítója még az első forduló előtt azt mondta lapunknak, hogy Danra szavaz, „az egyetlen jelöltre, aki fontosnak tartja a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletét, a kisebbségi közösségek méltó jelenlétét”.

Kiss Tamás szerint Kelemen Hunor nem nyújtott meggyőző teljesítményt az elmúlt egy-másfél napban. Szerinte már a második helyért szoros küzdelmet előrejelző exit pollok után látszott, hogy Antonescu nem jut tovább, mégis csak meglehetősen későn szólalt meg, és nem fogalmazott egyértelműen, ahogy a hétfői rádiónyilatkozatában sem. Ezzel együtt biztos, hogy Dan mellett fog mozgósítani a következő két hétben, a román szélsőségesek térnyerése elleni kampánnyal lehet hatni a magyarokra.

Hosszútávon már más a helyzet, de ez egyelőre nem több „politikai stratégiai okoskodásnál”. A szociológus a Fidesz 2026-os győzelme esetén nem tart kizártnak egy szerbiai forgatókönyvet sem. Ott az egykori magyar- és kisebbségellenes, Vojislav Šešelj-féle radikális pártból indult Aleksandar Vučić elnökkel egyezett ki a Fidesz és a Vajdasági Magyarok Szövetsége. Egy ilyen fordulat államközi együttműködés nélkül nem megy, ehhez az kell, hogy Romániában Simion, Magyarországon Orbán legyen hatalmon. Ez a romániai liberális, baloldali értelmiségre nézve éppen olyan pusztító hatású lenne, mint azt a vajdasági magyarok körében lehetett látni. Aki nem áll be a sorba, az ellehetetlenül.

Simion ugyan az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázásával kezdte karrierjét, valamint egyik fő ellenségképe éppen az RMDSZ, de nem emiatt tett szert több milliós szavazótáborra a románok körében. Kezére játszott a covid alatti zárlat, sokan úgy érezték, hogy az állam az út szélén hagyta őket, és Simionon kívül nincs, aki megértse őket.

(Borító- és címlapkép: Daniel Mihailescu / AFP)