Magyar lakásárak rekordnövekedése

1 year ago

17 megtekintés

Forrás: 444

ingatlan lakásár ingatlanpiac Magyarország bérleti díj Európai Unió lakásárak gazdaság

Kép forrása: 444

AI összefoglaló

2010 és 2024 között Magyarországon a legnagyobb mértékben emelkedtek a lakásárak az Európai Unióban. Az ingatlanárak és a bérleti díjak növekedése több mint négyszerese volt az uniós átlagnak.

Tovább az eredeti cikkhez

Kapcsolódó cikkek

Magyarországon drágultak a legnagyobbat az ingatlanok 2010 óta az EU-ban

A bérleti díjak emelkedésében is dobogósok vagyunk az Eurostat szerint.

1 year ago · HVG

Élmezőnyben Magyarország az uniós országok lakásár-emelkedésében

2024 IV. negyedévében az Európai Unióban a lakáspiaci árak 4,9%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Franciaország és Finnország kivételével mindegyik országban nőttek az átlagárak, Magyarországon az egyik legjelentősebb ütemben, közel 13%-kal. Térségünkben általánosságban nagyobb mértékű drágulás volt megfigyelhető, mint az unió egészében, de ennek mértéke a másik három visegrádi országban a hazainál alacsonyabb, 7,9–10,4% közötti volt - közölte az Eurostat számai alapján a KSH.

1 year ago · Portfolio

Hétéves csúcson a bűncselekmények száma Magyarországon

Az erőszakos bűncselekmények száma viszont nem emelkedett érdemben. Mi történt? Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben, írja a G7 a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, míg a 2010-es években a csökkenés volt a jellemző. Az erőszakos bűncselekmények száma nem emelkedett érdemben. Kontextus. A vagyon […]

1 year ago · Forbes

Szijjártó szerint megint igazunk volt

Most abban, hogy Magyarország, egyetlen tagállamként, nem szavazta meg az uniós ellenvámokat. Igaz, az EU így is enyhítést kapott az amerikai vámok alól.

1 year ago · 444

Magyarországnál egyetlen ország sem költött többet állami támogatásokra az EU-ban

Az Európai Bizottság legfrissebb összesítése szerint 2023-ban Magyarország nyújtotta a legnagyobb arányú állami támogatást az Európai Unióban, a GDP közel 3 százalékát fordítva erre a célra. Az EU egészét nézve az ilyen ösztönző kiadások csökkentek, a tagállamok egyre nagyobb hányadát irányították át olyan stratégiai célokra, mint az energiahatékonyság vagy a regionális fejlesztés. Magyarországon a kis- és középvállalkozások támogatása marginális maradt, miközben az állami források zöme ágazati és ipari fejlesztésekre ment. A magyar támogatási arány történelmi távlatban is kiemelkedő, de a recessziós gazdasági környezetben nem tudta megfordítani a beruházások zuhanását. A számok egy átrendeződő támogatási politikára utalnak, amelyben néhány kiemelt szektor dominanciája mellett a vállalkozások széles köre háttérbe szorul.