Nagy István: „Az a tét, hogy a magyar állatállományt meg tudjuk-e védeni”
A ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem jelenlegi állásáról beszélt Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Elmondása szerint
- két, már mentesített telepen fertőtlenítés zajlik,
- a két másik telepen, ahol a napokban jelent meg a vírus, folyik a mentesítés és megtörtént a vakcinázás is a lehető legkisebb víruskibocsátás érdekében.
- Magyarország szinte minden telepét ellenőrzik, átcsoportosításokról döntöttek, szeretnék, hogy az érintett körzetben minden telepnek saját állatorvosa legyen, ne menjen az állatorvos egyik telepről a másikra.
- A vírus a széllel is terjed és a szelet nem tudják befolyásolni, ezért a meteorológiai szolgálat bevonásával modellezik, mely telepekre kell abszolút figyelemmel lenniük, továbbá szorosan együttműködnek a szlovák partnerekkel.
- Felállt az állategészségügyi operatív törzs, hogy a védekezéshez a rendészeti, rendvédelmi szervezeteket is integrálva, miniszteri hatáskörön túlnyúló hatékony intézkedéseket tudjanak hozni.
Utóbbira példaként azt mondta Nagy, hogy rendőrök segítségével kell védeni a telepeket a katasztrófaturizmus és a tolvajok ellen, előfordult ugyanis, hogy a fertőzött telepre is bementek éjszaka és ellopták a fertőtlenítőszivattyút.
A miniszter szerint „itt tényleg az a tét, hogy a magyar állatállományt meg tudjuk-e védeni”.
Nagy István a húsvéti bárányexportról azt mondta, az a vírussal érintett Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye három járása kivételével a megindulhat, ehhez fontos, hogy Ausztria átengedje a kamionokat Szlovéniába és Olaszországba - fűzte hozzá. Az állatokat nem lehet Győr-Moson-Sopron vármegyén átvinni, onnan az állatokat kiszállítani pedig csak a legközelebbi vágóhídra, közvetlenül vágásra lehet.
Kártalanítás, hitelmoratórium
Lesz állami kártalanítás, és egy évre felfüggesztik a telepek tulajdonosai hiteleinek tőke- és kamattörlesztését, a munkások fizetését az állam átvállalja az állami bérgarancia terhére - jelezte Nagy.
A pénzügyi segítségnyújtásról a tárca külön közleményt is kiadott, eszerint a kormány a hitelmoratórium lehetőségét biztosítja azon állattartó gazdaságot működtető – ideértve a telep üzemeltetőjét, a telep tulajdonosát és az állatok tulajdonosát is – adósoknak, amelyeket a ragadós száj- és körömfájás megelőzése vagy megfékezése érdekében 2025-ben hatósági járványügyi intézkedés (pl. fogékony állatok felszámolása, zárlat vagy korlátozás) alá vontak.
A hitelmoratórium nem jár automatikusan, az adósoknak az ezen intézkedést elrendelő határozat megküldésével a hitelezőt értesíteniük kell. Az adós a fizetési moratórium szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. A fizetési moratórium a már folyósított kölcsönökre és pénzügyi lízingre 2026. április 30-ig tart.
A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2026. április 30-ig felmondással nem szüntetheti meg.
A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.