Igen gyanúsak a KSH szegénységi adatai, véletlenül szúrta ki az irreális számokat az UNICEF

Nagy cikkben elemzi a Válasz Online, hogy a KSH 2018. és 2022. nagyon furcsa szegénységi adatokat hozott ki egy rakás kutató és szakember szerint is.

Irreálisan sok olyan családot szerepeltettek ugyanis a statisztikákban, akiknek a jövedelme éppen a szegénységi küszöbértéket jelző vonal feletti sávba esett. Mindeközben az éppen a hatérérték alatt keresők száma gyanúsan csökkent.

A statisztikailag nem igazolható, kifejezetten bizarr és életszerűtlen eloszlás miatt 2017.-2018. táján hirtelen óriási mértékben kezdtek javulni a magyarországi szegénységi adatok. A hivatalos gyermekszegénység például a hivatalos számok szerint 2015. és 2020. között 63 százalékkal csökkent. De a hétköznapi tapasztalat az volt, hogy a hivatalokhoz segítségért fordulók hátrányos helyzetű gyerekeinek a száma sokkal kisebb arányban csökkent, pedig eszerint kevesebb, mint feleannyi szegény gyerek maradt az országban, mint a javulás előtt volt.

A javuló adatok miatt változtak a politikai vitatémák: 2017-ig rendszeres téma volt a szegény rétegek leszakadása, de 2017. után ez a téma szinte eltűnt a közbeszédből, mert a radikálisan javuló adatok miatt az ellenzék nem feszegette ezt.

A furcsa adatokat több kutató is megpróbálta értelmezni. De közben egyre gyanúsabb jelekre bukkantak. Tátrai Annamária kutató például azt mesélte a Válasznak, hogy a 2020-as hivatalos statisztikákban 322 olyan egyfős háztartást találtak, amelyek euróban mért jövedelme a vessző után hét számjegyig, vagyis tízmilliomod pontossággal megegyezik.

„Nem kell mondanom, hogy véletlenszerűen nem lehet éppen 3996,3110974 euró jövedelme az egyfős háztartások 14 százalékának. Márpedig itt ez történt"

- nyilatkozta Tátrai Annamária.

Gábos András kutató így világította meg, miért nem lehetséges, hogy ezek valódi adatok legyenek:

„Minden 16 évnél idősebb személyt végigkérdeznek. Nagyon sok információt gyűjtenek: például van-e munkahelye, mennyi az ottani jövedelme, volt-e túlórája, kapott-e segélyt, termel-e a háztájiban valamit, kapnak-e rendszeresen pénzt rokontól vagy távolabbi családtagtól. Könnyen belátható: nem lehetséges, hogy az adatok tömegesen megegyezzenek."

Mindez szinte véletlenül derült ki, amikor az UNICEF kutatói azt vizsgálták, hogy az orosz agresszió és háború miatti infláció növelte-e a gyerekszegénységet Európában, illetve hogy várhatóan mennyivel fogja megnövelni azt. A magyar adatokat vizsgálva ők szúrták ki, hogy megmagyarázhatatlanul sok magyar család jövedelme csoportosul pont egy hajszállal a szegénységi küszöb fölött.

Az ügyben illetékes KSH nem volt hajlandó válaszolni a Válasz kérdéseire.