A közpénzjelleg nem veszett el, a közpénz igen: vagyon elleni bűncselekményt gyanít az ÁSZ Matolcsy jegybanki alapítványánál

• A jegybanki alapítványok által 2014-ben kapott 266 milliárd forintnyi közvagyon feltehetően az utolsó fillérig elveszett, az egykori hat alapítvány jogutódja, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a fizetésképtelenség szélén van.
• Az alapítvány vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. szintén közel van a fizetésképtelenséghez.
• Százmilliárdos veszteségeket okoztak az Optima külföldi cégvásárlásai, amely egyikéről, a lengyel GTC megvételéről a PADME kuratóriumának négy és fél órája volt dönteni.
• Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Somlai Bálint a cégein keresztül több tízmilliárd forintnyi megbízást kapott ebben az időszakban a PADME-Optima körtől.
• A PADME-Optima hálózat elmúlt évekbeli működéséről 373 oldalas jelentést készítő Állami Számvevőszék lapunk kérdésre közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanújával tett feljelentést az ellenőrzés során feltárt tények miatt.

Mióta a Matolcsy György vezette jegybank 2014-ben létrehozta, majd 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME-ba) összeolvasztotta alapítványait, egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat közreműködésével több százmilliárd forintnyi közpénz égett el, és a számvevők szerint bűncselekmények gyanúját felvető döntések nyomán keletkezett súlyos veszteségek miatt 2024-re a PADME és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. is a fizetésképtelenség szélére sodródott.

Egyetlen, bár meglehetősen hosszú és összetett mondattal így lehet összefoglalni azt a 373 oldalas jelentést (pdf-ben itt érhető el), amelyet szerdán tett közzé az Állami Számvevőszék. Igaz, az akkor még csak tervezet formájában lévő jelentés már néhány nappal a hivatalos közzététele előtt megjelent a sajtóban. A Direkt36 hétfőn tett közzé egy átfogó cikket a birtokába került dokumentum alapján arról, hogy milyen egészen durva hiányosságokat és komoly veszteségeket találtak a számvevők az alapítványnál és a rá épült céghálózatnál.

A szerdán publikált jelentésnek, miközben a főbb állításai megegyeznek a korábban megjelenttel, volt egy egészen komoly újdonsága. Az Állami számvevőszék ugyanis azzal a megjegyzéssel tette közzé a dokumentumot, hogy „az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett” (19. oldal, az Összefoglaló vége). Miután megkérdeztem az ÁSZ-t, hogy pontosabban hány bűncselekményt jelent a „több” számnév ebben a mondatban, és hogy mik lehettek azok a bűncselekmények, az ÁSZ sajtó azt a választ adta:

„Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt.”

A feljelentéssel kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „a megkeresésében megjelölt adatokkal a Központi Nyomozó Főügyészségre feljelentés nem érkezett” (ezután kérdeztük a Legfőbb Ügyészséget is, onnan a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz). Egyelőre szintén nem válaszolt az MNB, amely új, idén március 1-jén hivatalba lépett vezetésétől többek között azt kérdeztük: tervez-e a jegybank vagyon-visszaszerzési lépéseket.

A jelentés és a kérdésünkre adott számvevőszéki válasz alapján az körvonalazódik, hogy az alapítványi vagyon kezelésére létrehozott cég, az Optima Befektetési Zrt., illetve az Optima-csoport kockáztatta, illetve részben elvesztette a rábízott alapítványi – a csodálatos Kósa Lajos-i magyarázkodás ellenére közpénzjellegét nem elvesztett – közvagyont különböző gazdasági döntésekkel, így többek között azzal, hogy több százmilliárd forint értékben fektetett be két külföldi, egy lengyel és egy svájci ingatlanos cégbe. A számvevők megállapításai alapján összeszedtük az alapítványi gazdálkodás és vagyonkezelői működés leginkább visszásnak tűnő pontjait, illetve a történet intézményi és magánszemély-főszereplőit.