Nemcsak új terminál, de számos más fejlesztés is vár a budapesti reptérre
Közel két éve már annak, hogy a magyar állam hivatalosan is a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér többségi tulajdonosa lett, a kormány nagy megújítási és fejlesztési tervei azonban csak most, az országgyűlési választások előtti finisben kapcsoltak teljes sebességre.
A korábban megszületett tervcsomag alapján már elindult a félmilliárd eurót – vagyis közel kétszázmilliárd forintot – felemésztő, 2028 végén már átadni kívánt gyorsforgalmi út, illetve az annak duplájába kerülő gyorsvasút előkészítése: zajlanak a megvalósításhoz szükséges ingatlanbontásokat megelőző felmérések, sőt, a szintén két éven belül megvalósítani tervezett kötöttpályás projektre januárban már az első közbeszerzést is kiírták.
De mit lehet tudni a repülőtér már meglévő, illetve rövidesen valósággá váló új épületeiről, milyen munkák folynak jelenleg a területen, és mennyibe fog mindez kerülni? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
A hármas terminál február 20-án, Orbán Viktor, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, a Budapest Airport, illetve a kisebbségi tulajdonos Vinci vezetőjének jelenlétében tartott ünnepélyes alapkőletételén a legfontosabb információk már tisztázódtak: a következő tíz évben, a jelenlegi számítások szerint egymilliárd euróból valósággá váló munkák végén
- egy több mint 35 ezer négyzetméter alapterületű fő terminálépület jön létre,
- 19 ezer (a projektet bemutató videóanyag szerint csak 15 ezer) négyzetméteres alapterületű új utasmóló születik,
- 132 ezer négyzetméterrel bővül a forgalmi előtér mérete,
- tizenhárom új repülőgép-állóhelyet hoznak létre, így a be- és kiszállás még több helyen folyhat párhuzamosan,
- 53 ezer négyzetméternyi új, központi jégtelenítő helyet és repülőgép-állóhelyeket jelölnek ki,
- modern kiszolgáló központot építenek,
sőt, még egy 7,2 MW teljesítményű napelemparkot is létrehoznak, a megújuló energiaforrások használatára pedig alapvetően nagyobb figyelmet fognak fordítani.
De mit jelent ez a valóságban?
Két nagyméretű struktúrát: egyikük a jelenlegi terminálok előtti parkolót váltó főépület lesz, benne a kilencvennél több utasfelvételi pulttal, biztonsági átvilágító rendszerekkel, üzletekkel, valamint új poggyászkezelő rendszerrel, a másik pedig a mindenki által jól ismert 2A-hoz kapcsolódó móló épületrész, amiben akár az útlevél-ellenőrzés, illetve a szállítószalag is helyet kaphat, a BudFlyer értesülései szerint ez azonban még nem vehető biztosra.
Egy dolog azért már most jól látszik: az, hogy a SkyCourt, illetve a 2A és 2B a jövőben boltoknak, üzleteknek, éttermeknek és bároknak adnak majd helyet, illetve szolgáltatási területként fogják őket hasznosítani.
A 2025-ben hirtelen 35 százalékkal nagyobb forgalmat lebonyolító, így immár közel 20 millió utast fogadó repülőtér mindezeknek köszönhetően a jövőben akár évi 30 millió embert is képes lesz fogadni, a projekthez társuló parkolófelújítások és útfejlesztések pedig a megközelíthetőséget is javítani fogják.
A Terminal+ projekt a tervek szerint egyetlen pillanatra sem akasztja meg a jelenlegi működést, és teljes egészében saját forrásból, illetve banki hitelből – azaz nulla forint közpénz becsatornázásával – valósul meg. A kisebb munkák már el is indultak – derült ki az alapkőletételhez kapcsolt sajtótájékoztatón, illetve a közbeszerzési adatbázisból.
Az utasfelvételi terület bővítése, az új pultok kialakítása, az automata kapuk áthelyezése, a biztonsági ellenőrzőpontok korszerűsítése, valamint az automatizált csomagtálcás biztonsági folyosók kiépítése jelenleg is folyik, a nem schengeni országokból érkezőket fogadó B oldali utasmóló a jelenlegi alsó parkoló és tároló beolvasztásával való területnövelése pedig nemsokára valósággá válik.
Ez azt hozza magával, hogy a 2019-2020-ban született Pier 1 együttes a jövőben is megmarad, pedig azt az előző tulajdonos a hármas terminál átadása után el akarta bontatni.
A korábban kitűzött iránnyal a Budapest Airport még egy fontos ponton szembemegy, hiszen kiderült: még átmeneti jellegel sem nyitná újra a második világháború derekán építeni kezdett, majd a célzott bombatámadások után végül csak 1950-ben megnyílt, műemléki védelmet élvező egyes terminált (ép. ifjabb Dávid Károly).
Az ezredfordulón már csak teher- és magángépek, később pedig kizárólag diszkont légitársaságok által használt, 2012-ben azonban – a jelenlegi állás szerint örökre – bezárt, rendezvényeknek és forgatásoknak otthont adó épülettel kapcsolatos döntés hatalmas irányváltás ahhoz képest, hogy a Budapest Airport 2022-re a KÖZTI-vel már el is készíttette egy bővítés terveit.
Eszerint a már meglévő 24 ezer négyzetméteres terület mellé újabb 7 ezer négyzetméternyit akartak csatolni, hogy a 3-as terminál (T3) építése alatt a fapados gépek, azután pedig a magán- és különgépek innen indulhassanak, illetve ide érkezhessenek.
A döntést az állam és a Belgrádban hasonló mértékű fejlesztést elindító Vinci azzal magyarázta, hogy üzletileg elhibázott, mivel az így jó eséllyel kialakuló kettős árazási rendszer előbb-utóbb belső feszültségekhez vezetne, a területi elkülönítettség pedig üzemeltetési és működtetési szempontból is bonyolulttá tette volna a helyzetet.
A T3-projekt előkészítése már a tulajdonosváltás után megkezdődött, hiszen 2025-ben egy közbeszerzésen győztes Strabag a tavalyi évben 86 ezer köbméternyi földet mozgatott meg, feltöltve egy nagy területet, valamint 360 méternyi támfalat hozott létre:
Ezt a szennyvízhálózat 2024-es továbbfejlesztése előzte meg, aminek köszönhetően 2,5 kilométernyi szakaszon cserélték ki a 400 mm-es csöveket: azokat jórészt 500 milliméteresre cserélték, egy 103,5 méteres darabon azonban 600 mm-eseket építettek be, felkészülve a kapacitásbővítésre.
A T3 előkészítéséhez szükséges munkákból a Főmterv Zrt. szinte minden esetben fontos részt vállalt, hiszen egyrészt az ő munkájukként született meg a kettes terminál már megkezdődött fejlesztésének tervcsomagja, de új központi áramelosztót, IT-épületet, valamint a hozzá csatlakozó kábelalagutat és alépítmény-hálózatot is ők álmodták meg, a rajzok azonban nem publikusak.
Az EU-s tendernyilvántartásból újabb részegységekre is fény derül: egy február 25-én közzétett hirdetmény szerint nemsokára elindulhat az egyesített Airport Service Center (ASC) építése, ami a repülőtér operatív dolgozóinak irodáit, raktárait és öltözőit foglalja majd magában.
A vonatkozó közbeszerzésen a kormányközeli óriásokat – a Garancsi Istvánhoz kötődő Market és az Otthon Start egyik nagy győztesének tűnő Bayer kettősét, valamint a WHB és a Laterex párosát – megelőzve győztes KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nek, valamint az alvállalkozó Merkbaunak nettó 26 319 482 euróért (mai árfolyamon 9,96 milliárd forintért) előbb ki kell dolgoznia egy T alaprajzú, 82 x 73 méteres befoglaló méretű, szárán egy-, fején háromemeletes épület kiviteli terveit, majd fel is kell építeniük. A közel 10 ezer négyzetméteres struktúra körül egy parknak, bekötő útnak, parkolóhelyeknek, illetve zöldfelületeknek is meg kell jelennie, a végeredménynek pedig a fenntarthatóságot mutató BREEAM-skálán az Excellent fokozatot kell elérnie.
A már említett jégtelenítő helyek, a hozzá kapcsolódó szociális épület, fedett szín, illetve új állóhelyek tervezése és kivitelezése még biztosan várat magára, hiszen a tender eredménye egyelőre nem ismert, az azonban nem tűnik jó jelnek, hogy a határidőt már kétszer is eltolták, így kérdés, hogy a cégek bármelyike március 2-ig adott-e le érvényes ajánlatot.
Egyelőre ugyanez a kérdőjel lebeg egy gurulóút részleges felújítása és szélesítése, valamint a hajtóműpróbázó terület közti összekötés felett is, hiszen a február elején elinduló közbeszerzésre március 23-ig lehet pályázni, egy korábbi kiírás azonban sikertelenül zárult, hiszen egyetlen cég sem jelentkezett, hogy vállalná a feladatot.
A sor ezzel még mindig nem ért véget, hiszen sem decemberben, sem januárban nem érezték úgy a piacon lévő vállalatok, hogy el kellene vállalniuk a T2B szervízút 5400 négyzetméternyi betonfelületének felújítását, a március 31-ig tartó újabb nekifutásra azonban még mindig heteken át lehet jelentkezni.
A fejlesztés eddigi legnagyobb részének, a 11,8 milliárdos keretösszeggel kiírt bontási közbeszerzésnek egyelőre még szintén nincs győztese, hiszen február 5-én lezárult ugyan a korábban többször meghosszabbított ajánlattételi időszak, az azonban cikkünk megjelenéséig nem derült ki, hogy melyik cég fogja elvégezni a körülbelül 169 épület teljes, valamint további hat részleges bontását.
Jelenleg nem világos, hogy a már megkezdődött munkákat, illetve a következő évtizedre tervezett változásokat egy esetleges kormányváltás hogyan érintheti majd, egy dolog azonban biztos: az, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek igenis nagy fejlesztésre van szüksége, a gyorsvasúttal való megközelíthetőség megoldása, valamint a gyorsforgalmi út felújítása pedig nem várathat magára. Kérdés persze, hogy ez milyen formában, milyen áron, és milyen sebességgel fog megvalósulni.
