Üzemanyagár: szakértők szerint a kormány nem tud csodát tenni sem árstoppal, sem adócsökkentéssel
Megint ott tartunk, mint 2021-ben, amikor elszabadult a kőolaj és az üzemanyagok ára. Ennek oka most a közel-keleti konfliktus. Négy és fél évvel ezelőtt (2021. november 15-től) árstopot vezetett be a kormány, ami súlyos ellátási gondokhoz vezetett országszerte. Ennek oka az volt, hogy a Mol kivételével a nagykereskedők nem szállítottak, mert nem érte meg nekik Magyarországra hozni az üzemanyagot. A magyar olajipari vállalat viszont nem tudta egyedül az egész ország (plusz az árstop miatt megnövekedett tranzit tankolások) igényét kielégíteni. A benzinkutak nem termelhettek profitot, sőt, a költségeiket sem tudták kitermelni. Az árstopot éppen ezért semmiképpen nem szeretnék viszontlátni a piac szereplői.
Sokan (például a Tisza Párt is) a kormány szemére vetik, hogy az üzemanyagforgalmat nálunk más országokénál jobban terhelik, és megoldásként javasolják az adók mérséklését. Az általunk megkérdezett szakértők szerint azonban a jelenlegi helyzetben az adócsökkentés sem tudna gátat szabni a várhatóan tovább vágtató áraknak (keddtől a benzin nagykereskedelmi ára 10, a gázolajé 20 forinttal nő). Van viszont egy alternatív javaslatuk, egyfajta célzott kompenzáció, ami esetleg megoldást jelenthet.
Nem tud csodát tenni a kormány
Jelenleg az üzemanyag kiskereskedelmi árából 54 százalékot tesznek ki az adók, a gázolajéból 51,5 százalékot – mondta Holoda Attila energetikai szakértő a 24.hu kérdésére. Ha az adóhoz hozzányúlna a kormány (levinné a minimumra a jövedéki adót, 20 százalék körülire csökkentené az áfát, az EKR-t kivenné a benzinárból, mérsékelné a kiskereskedelmi különadót, akár átmenetileg), azzal nagyjából 70–80 forinttal lehetne olcsóbb az üzemanyag kiskereskedelmi ára. Ami nyilván segítség lenne, de ha tovább szakad az olaj ára, akkor nem lennénk vele sokkal beljebb.
Ha nő a kőolaj világpiaci ára, akkor az üzemanyag ára is nőni fog
– szögezte le Holoda, aki szerint éppen ezért az adócsökkentés nem lenne képes gátat szabni a további áremelkedéseknek. Nem fog tudni csodát tenni a magyar kormány az üzemanyagáraknál, mert nem vagyunk függetlenek a kőolaj világpiaci árától – tette hozzá. Hétfőn például már 116 dollár körül volt a kőolaj világpiaci ára, ahhoz, hogy ezt lekövesse a kiskereskedelmi ár, 50–70 forinttal magasabb kellene hogy legyen. Csak azért nem magasabb, mert
Holoda reméli, hogy Orbán Viktor a rendkívüli kormányülés után nem új ársapkát tervez bejelenteni, mert szerinte annál rosszabb lépés nemigen jöhet ellátásbiztonsági szempontból.
Hiszen akkor – hasonlóan az előző üzemanyag-árstophoz – megint magára maradhat a Mol, mint nagyker, és nem lesz képes az országot ellátni üzemanyaggal. Arról nem is beszélve, hogy a Mol százhalombattai finomítója a tavaly őszi tűz óta csak 60 százalék körül ketyeg, tehát eleve csökkentett mennyiséget képes előállítani.
Jelenleg még nem az a probléma, hogy ne lenne elegendő üzemanyag a nagykereskedőknél, hanem inkább az, hogy a megnövekedett igények miatt logisztikai problémák adódhatnak, főleg a benzinkutak mintegy felét kitevő kiskutaknál (kb. ezer benzinkút). Ráadásul mezőgazdasági csúcsidőszak jön, ami megnövekedett gázolajigényt jelent.
Az árak megállításához kevés lehet az adócsökkentés
A helyzet még nem olyan kritikus, mint a legutóbbi árstop vége előtt, de a megnövekedett igények és a pánikvásárlások miatt a jelentősen megnőtt üzemanyakeresletet nehezen tudják lekövetni szállítási kapacitással a nagykereskedők – mondta lapunknak Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója, Bujdos Eszter, hozzátéve, hogy emiatt lehet egyes kiskutakon mennyiségi korlátozás. Ami az ellátást illeti, nem túl rózsás a helyzet, mert vezetéken keresztül alapanyag nem érkezik az országba, a körülbelül májusig elegendő stratégiai készletet égetjük, és látva az iráni helyzetet, további jelentős üzemanyag-áremelkedések jöhetnek – valószínűsítette. Az ársapkát Bujdos Eszter sem tartaná megoldásnak, mert ha nincs árrés a nagykereknek, akkor nem fognak ide szállítani.
Hétfő reggeli adat szerint a Mol már így is 30 forintos mínuszban van a nagykereskedelmi árnál
– mondta a szakértő. Ez amiatt van, mert a világpiaci ár emelkedéséhez képest a hazai nagykereskedelmi árak kevésbé emelkedtek.
Ha 100 százalékon termel a Mol, akkor is csak a hazai igények 70 százalékát képes kielégíteni, szóval nagyon kell az import üzemanyag, amit nem lehet kiiktatni egy esetleges újabb ársapkával – jelentette ki a szakértő. A többi nagy- és kiskereskedő egyébként nem feltétlenül igazodik a Mol áraihoz, szóval azt lehet mondani, hogy most a Mol-kutak lehetnek talán a legolcsóbbak, mert a magyar olajcég mesterségesen tartja az indokoltnál alacsonyabb szinten az árakat. Bár még jellemzően a meglévő készleteiket árulják, de az biztos, hogy a nagy- és kiskereskedők nem akarnak veszteséget termelni Magyarországon – tette hozzá.
Nem az orosz olajártól függenek a magyar benzinkutak árai
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői közleményében azt írta, azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat Európába a közel-keleti háború miatti drámai áremelkedések megelőzése érdekében. Bujdos Eszter szerint azonban nem valószínű, hogy ettől a lépéstől alacsonyabbak lennének a magyarországi üzemanyagárak, hiszen a magyar árak a világpiaci Brent-árakat követik. Az orosz olaj árelőnye múlt héten (még 80 dolláros hordónkénti Brent árnál) 20–25 forint/liter volt az akkori dollárárfolyamon – ez most már jóval magasabb lehet. De ez az árelőny nem jelenik meg a kutak áraiban, mert a hazai nagykereskedelmi árak a Brenthez igazodnak. A kettő közötti különbözet a Mol haszna, amit a kormány extraprofitadó formájában von el.
Megemlítette, azért nem ezer forint az üzemanyagár, mert nem volt eddig 400 forint különbség a Brent és az urali kőolaj ára között. A héten szerinte további emelések várhatóak (a kőolajárhoz igazodva már mintegy 70 forintot kellene emelni), de minden attól is függ, hogy a forint mennyire fog tovább gyengülni.
Az árak megállításához véleménye szerint kevés lenne a literenként mintegy 75 forintos adócsökkentés kompenzációként, már ha ezt meglépné a kormány. Ő inkább a kiskutakat tömörítő Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) javaslatát, egyfajta közvetlen célzott támogatást preferálná.
Lakossági, és vállalkozói kompenzációt javasol az FBSZ
Üzemanyagválság van kialakulóban, két oldalról is. Várhatóan nagyon magasak lesznek az árak, miközben eltűnőben vannak a készletek. Az FBSZ alelnöke, Gépész László szerint most az a kérdés, hogy
- mindenki számára legyen-e üzemanyag, ami viszont drága lesz,
- vagy ragaszkodunk az olcsó üzemanyaghoz, és elfogadjuk, hogy ellátási gondok lesznek.
Éppen ezért Például a vállalkozások visszakaphatnának valamennyit az áfából, a magánszemélyek meg mondjuk az szja-rendszeren keresztül (más szja-kedvezményekhez hasonlóan). A kutak képesek kigyűjteni a vásárlók adatait (például rendszám, adószám, vagy cím alapján) az online kasszákon keresztül, ha ehhez az kell – tette hozzá.
Ez azt jelentené, hogy az árakat nem korlátoznák, emiatt több adó folyna be az államhoz, ami fedezetet jelenthetne a visszatérítésekhez. És a támogatás kizárná a kedvezményből a tranzitforgalmat is. Plusz ha nem olcsóbb nálunk az üzemanyag, mint a környező országokban (mert nincs árstop), akkor nem a vészesen fogyó magyar készleteket fogyasztanák extrém mértékben az országon átmenő külföldi járművek. Egy ilyen támogatási rendszer kidolgozása a későbbiekre is jól jöhet, ha egyes csoportokat (például a vidékről bejárókat, a fogyatékkal élőket, vagy a nagycsaládosokat) támogatná a kormány az üzemanyag áránál – jegyezte meg.
Annyi szépséghibája azért van a támogatási javaslatnak, hogy a lakosság és a vállalkozások kénytelenek lennének kifizetni a magas (és várhatóan egyre magasabb) üzemanyagárat, és csak valamennyivel később (mondjuk havonta) jutnának hozzá a visszatérítéssel a kompenzációhoz. De legalább tudnák, hogy lesz kompenzáció. A kormány pedig eldönthetné, kiket hogyan, mennyivel kompenzálna.
Ha valamiből nincs, az biztosan drága
Gépész László szerint mihamarabb lépni kell, mielőtt kifutunk az időből. Ha ugyanis a gázolaj nagykereskedelmi ára Európában 800 forint lesz, akkor egyetlen nagykereskedő sem fogja Magyarországra hozni a terméket, hogy itt eladja 600 forintért. Még ha a Mol finomítója már most teljes kapacitással termelne (ami leghamarabb októberre várható), akkor is kellene 30 százaléknyi import. És ezt csak akkor tudjuk beszerezni, ha megfizetjük az árát.
Ha azt akarjuk, hogy legyen elég üzemanyag, akkor magasak lesznek az árak. Viszont a kompenzáció útján a lakosságnak, illetve a vállalkozásoknak ebből vissza lehet adni
– tette hozzá.
Nem mellesleg egy ilyen rendszer takarékosságra is ösztönözne, hogy akinek nem feltétlenül szükséges autóznia, az inkább használja a tömegközlekedést. Emiatt kisebb lenne az üzemanyagigény, aminek az elérése mindenképpen fontos lenne. Mert ha valamiből nincs, az biztosan nagyon drága lesz – borítékolta. A tömegközlekedést pedig akár azzal is ösztönözhetne a kormány, hogy azt átmenetileg ingyenessé tenné. Magyarországnak nincs lehetősége arra, hogy leszorítsa a nemzetközi árakat, vagy hogy feleannyiért árulja az üzemanyagot, mint máshol Európában. Hacsak nem lesz egy egész Európára érvényes egységes árszabályozás, akkor a nemzetközi árak lekövetése mellett a kompenzáció lehet a megoldás – szögezte le Gépész László.
De hogy így lesz-e, azt még nem tudni. Az Index mindenesetre hétfő délután azt írta, rendkívüli árazást vezet be a Mol: töltőállomásain a benzin literenként 619 forintba, a dízel pedig 639 forintba kerül majd. Közben Horvátország benzinárstoppot vezetett be.
