Sárközy Miklós: Irán bosszúja mögött az egész síita arab világ felsorakozhat

Irán radikális bosszút hirdetett, innentől amerikai és izraeli katonai, nukleáris bázispontok bombázására is lehet számítani

– kezdte a 90 milliós ország ellen intézett amerikai–izraeli támadás értékelését Sárközy Miklós, aki hangsúlyozta, hogy a háború célja az ország teljes lefegyverzése mellett a rezsimváltás.

A támadásban sikeresen likvidálták is Ali Hámenei nagyajatollahot, Irán legfőbb vallási vezetőjét. A szakértő szerint a helyébe a fia, Modzstaba Hámenei léphet majd, akiről 2022-ben írtunk bővebben, és akit 2024-ben, az addig esélyesnek tartott, ám helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi elnök halála után már Ali Hámenei potenciális utódjaként emlegettek.

Mivel az iráni vezetés soha nem látott válaszcsapásokat helyezett kilátásba, Sárközy szerint a háború még jó néhány hétig elhúzódhat, ami teljes bizonytalanságba taszíthatja az így is forrongó Közel-Keletet. „Több mint 4000 magyar állampolgár kért konzuli védelmet, ami mutatja a helyzet súlyosságát”, tette hozzá.

Az egész síita világ fellázadhat

– helyezte kilátásba a csapások politikai következményét a szakértő.

„A legfelső vallási vezető meggyilkolásával Amerika az ajatollah hívei körében mártírkoszorút szőtt Ali Hámenei fejére” – mondta a 86 éves vallási vezetőről Sárközy, aki szerint a nagyajatollah halála az Irán határán túli proxykat is mobilizálja a harcban, így a teljes síita arab világ felsorakozhat Amerika és Izrael ellen.

A támadásra válaszul az Iráni Forradalmi Gárda nemcsak izraeli létesítményeket, hanem Dubajt, Dohát és Kuvaitvárost is bombázta, illetve Karacsiban tüntetők megtámadták az amerikai konzulátust. Sárközy szerint a találati arányokból lehetne kikövetkeztetni, milyen mértékben kezdődtek el a visszacsapások, de erről pontos adatok még nem ismertek.

Teljes bizonytalanság

Az iráni háború hatását nemcsak a Közel-Kelet, hanem az egész világ megérezheti. „Azzal, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost, az olaj világpiaci ára az egekbe ugorhat, emellett az egész nyersanyagpiacon megjelenhet a bizonytalanság” – foglalta össze a háború gazdasági következményeit a szakértő.

„A gazdasági bizonytalanság előidézésén túl a mostani konfliktus megmutatta azt is, milyen esetleges és törékeny a nemzetközi jog és az azt fenntartani hivatott nemzetközi szervezetek.” Sárközy szerint mivel a nemzetközi jog értelmében egy szuverén ország elleni támadásról van szó, az ENSZ-be és a nemzetközi szervezetekbe vetett bizalom is meginoghat, ha mintává válik az, hogy

mindenki úgy számol le az ellenségével, ahogy akar.

Kifejezetten súlyos lépésnek értékelte az amerikai csapásokat a szakértő abból a szempontból is, hogy azok éppen a két ország közötti nukleáris tárgyalások közepette kezdődtek. Ománban, majd Genfben hetek óta tárgyalt az iráni és az amerikai delegáció, és bár megállapodás nem született, az iráni külügy korábban eredményesnek minősítette a tárgyalásokat, és közvetlenül a támadás előtt az ománi külügyminiszter is optimistán nyilatkozott a megbeszélésről, azt mondta, „jó irányba mennek a dolgok”.

Ünneplik a rezsimváltást?

Egyértelmű szándék Amerika és Izrael részéről az ország lefegyverzése, ugyanis Irán az egyetlen nem USA-szövetséges ország a Közel-Keleten, amely rendelkezik atomfegyverrel.

A cél, hogy Iránt megfosszák a ballisztikus rakétáitól

– mondta Sárközy, aki szerint emellé társul amerikai részről a rezsimváltó szándék. Azonban a szakértő szerint a rezsimváltás „nehezebb falat”, mert az amerikai támadás a széles társadalomban komoly ellenállást vált majd ki, nem csak a Hámenei-hívek körében.

A Nyugat-barát média arról számolt be, hogy Iránban tömegek ünneplik az amerikai beavatkozást és a rezsimváltást. Noha az iráni ellenzék és főként a korábbi sah fiának, Reza Pahlavinak a hívei valóban nagy reményekkel tekintenek az eseményekre, a szakértő szerint a történtek fogadtatása sokkal árnyaltabb.

Külföldről teljesen ki vagyunk szolgáltatva a közösségi médiában látottaknak, így mindenki a saját véleménybuborékjához igazított képet kap az amerikai beavatkozás fogadtatásáról

– magyarázta a docens, aki elmondta, hogy az ünneplőkön túl gyászolók tömegek is vannak az utcán: „zokogó, csadoros asszonyokról számolt be a török állami hírügynökség, akik tömeges menetben vonulnak a mártírrá emelkedett Ali Hámenei képével.”

Donald Trump azt mondta, a „szabadság úton van Iránba”, és „megszabadítja Iránt a gonosztól”, emellett az amerikai elnök támogatja Reza Pahlavi visszatérését is, aki kijelentette, hogy kész szerepet vállalni egy új iráni államszervezetben, de a társadalom megosztott a rezsimváltás kérdésében.

Sárközy Miklós szerint az Iráni Iszlám Köztársaságot fegyveres úton próbálják megdönteni, ám a folyamatos bombázások következtében a félelem, a szorongás és a patrióta érzelmek kerekednek majd felül a társadalomban, ami komoly Amerika-ellenességet és még nagyobb káoszt okozhat.